Az 1956-os forradalom 51-ik évfordulóján...
Ünnepi beszéd

Társaskörünk vezetõsége nevében szeretettel üdvözlöm kedves honfitársainkat kultúrotthonunkban, hogy folytassuk 56-ról a megemlékezést, amit a saanichi magyar emlékmû megkoszorúzásával kezdtünk el. Nekünk magyaroknak október egy nagyon jelentõs hónap. Október 6. az aradi vértanúk ünnepe, ugyanis akkor végezték ki az 1848/49-es szabadságharcot vezetõ 13 tábornokot. És itt van 1956. október 23, amirõl most emlékezünk meg. Sok hasonlatosság van 1848/49 és 1956 között. Mindkét esetben a nemzet szabadságáért és függetlenségéért harcolt a magyar nép. 1849-ben 200,000 orosz katona segítségével tudták csak az osztrákok vérbefolytani a szabadságharcot. 1956-ban a szovjet hadsereg egységei segítettek az ÁVÓ-nak és hét napi szabadság után vertek le bennünket.

Hihetetlen naívak voltunk 56-ban, mert hittük azt, hogy azért mert igazunk van, mivel hogy függetlenséget, szabadságot és semlegességet akartunk, gyõzni fog a forradalom. Egy 10 milliós nemzet egy 220 milliós ország ellen!? Hittünk abban, hogy a Nyugat segíteni fog, hiszen a rádióban bíztattak bennünket: “csak tartsatok ki, mi segíteni fogunk!” Kaptunk is gyógyszert, élelmet és használt ruhát". Hát ez volt a segítség? Nem gondoltunk arra, hogy a Nyugatot a Szuez-i krízis jobban foglalkoztatja mint egy 10 milliós nemzet függetlensége, ahol ráadásul még olaj sincs! Arra sem gondoltunk, hogy a nagy Szovjetuniónak példát kellett mutatni a többi láncba vert nemzeteknek, hogy a szovjet tömböt nem lehet csak úgy elhagyni. Nem Magyarország volt az elsõ nemzet, aki szabadulni akart az orosz igából. Kelet-Németország 1953-ban, a lengyelek 1956 júliusában próbálkoztak Poznanban, mindkét eset sikertelenül végzõdött. Magyarországon 1956. október 23-án, “Együtt a lengyelekkel” plakátokkal, békésen kezdõdött a felvonulás Bem apó szobra felé, aki közel 110 évvel azelõtt a mi oldalunkon harcolt. A forradalom spontán akkor kezdõdött amikor a gyûlölt ÁVÓ beengedte a diák küldöttséget, de szavukat megszegve nem engedték a rádióban felolvasni a nemzet követeléseit összefoglaló 16 pontot. Amikor az addig békésen tüntetõk követelték az elfogott küldöttség szabadon bocsátását, akkor az ÁVÓ válaszul belelõtt a tüntetõkbe. Majd mentõ autókban próbáltak lõszer és fegyver utánpótlást becsempészni a rádiót védõ ÁVÓ-soknak.

Az 1848/49 es szabadságharc leverését követte az 1867-es kiegyezés és a Deák-korszak. Az 56-os szabadságharc leverését követte a Kádár rezsim, ami alatt a külföldrõl felvett pénzbõl csináltak “gulyás kommunizmust” Magyarországon. De ez sem volt elég és a végén lett egy úgynevezett rendszerváltás, de most megint egy olyan személyekbõl álló kormány van hatalmon amelyik nem a nemzet érdekeit nézi. Az ország különbözõ intézményeit eladják viszonylag potom áron és közben sokan meggazdagodnak a különbözõ üzletekbõl. Egyik botrány a másikat követi, szinte naponta jönnek a felszínre újabb csalások és sikkasztások az állam vagyonából. Néhány héttel ezelõtt többen mondták nekem Magyarországon, hogy megint lehetséges egy 56-hoz hasonló esemény. Tavaly, 2006-ban a kormány utasítására megint belelõttek a békés tüntetõkbe, gumi golyókkal és több mint 20 ember veszítette el az egyik szemét. Vajon mi lesz holnap és holnapután a tüntetõkkel Budapesten és más városokban?

Befejezésül engedjék meg, hogy felolvassam egy ima pár sorát, amit kissé átírtam az Isten hazánkért térdelünk elédbe címû ima-gyûjteménybõl:

“Uram add a hatalmat azok kezébe akik a haza, Magyarország javára fogják azt felhasználni. Adj a nemzetnek önzetlen, hûséges és áldozatkész fiakat és aszonyokat, akik a haza érdekeiért fognak dolgozni és nem saját zsebük/vagyonuk gyarapításán. Szegény hazánknak, Magyarországnak, pedig adj jobb jövendõt.”

Dr.Ötvös Imre

Vissza az SZ.M.-Online oldalra