|
 |
|
Island Hungarians -
Newsletter - Online Version |
2007.
november-december - November-December, 2007 |
Az 1956-os forradalom 51-ik évfordulóján...
Ünnepi beszéd
Társaskörünk vezetõsége nevében
szeretettel üdvözlöm kedves honfitársainkat
kultúrotthonunkban, hogy folytassuk 56-ról a megemlékezést,
amit a saanichi magyar emlékmû megkoszorúzásával kezdtünk
el.
Nekünk magyaroknak október egy nagyon jelentõs hónap.
Október 6. az aradi vértanúk ünnepe, ugyanis akkor végezték
ki az 1848/49-es szabadságharcot vezetõ 13 tábornokot. És
itt van 1956. október 23, amirõl most emlékezünk meg. Sok
hasonlatosság van 1848/49 és 1956 között. Mindkét esetben a
nemzet szabadságáért és függetlenségéért harcolt a magyar
nép. 1849-ben 200,000 orosz katona segítségével tudták csak
az osztrákok vérbefolytani a szabadságharcot. 1956-ban a
szovjet hadsereg egységei segítettek az ÁVÓ-nak és hét napi
szabadság után vertek le bennünket.
Hihetetlen naívak voltunk 56-ban, mert hittük azt, hogy
azért mert igazunk van, mivel hogy függetlenséget,
szabadságot és semlegességet akartunk, gyõzni fog a
forradalom. Egy 10 milliós nemzet egy 220 milliós ország
ellen!? Hittünk abban, hogy a Nyugat segíteni fog, hiszen a
rádióban bíztattak bennünket: “csak tartsatok ki, mi
segíteni fogunk!” Kaptunk is gyógyszert, élelmet és használt
ruhát". Hát ez volt a segítség? Nem gondoltunk arra, hogy a
Nyugatot a Szuez-i krízis jobban foglalkoztatja mint egy 10
milliós nemzet függetlensége, ahol ráadásul még olaj sincs!
Arra sem gondoltunk, hogy a nagy Szovjetuniónak példát
kellett mutatni a többi láncba vert nemzeteknek, hogy a
szovjet tömböt nem lehet csak úgy elhagyni. Nem Magyarország
volt az elsõ nemzet, aki szabadulni akart az orosz igából.
Kelet-Németország 1953-ban, a lengyelek 1956 júliusában
próbálkoztak Poznanban, mindkét eset sikertelenül végzõdött.
Magyarországon 1956. október 23-án, “Együtt a lengyelekkel”
plakátokkal, békésen kezdõdött a felvonulás Bem apó szobra
felé, aki közel 110 évvel azelõtt a mi oldalunkon harcolt. A
forradalom spontán akkor kezdõdött amikor a gyûlölt ÁVÓ
beengedte a diák küldöttséget, de szavukat megszegve nem
engedték a rádióban felolvasni a nemzet követeléseit
összefoglaló 16 pontot. Amikor az addig békésen tüntetõk
követelték az elfogott küldöttség szabadon bocsátását, akkor
az ÁVÓ válaszul belelõtt a tüntetõkbe. Majd mentõ autókban
próbáltak lõszer és fegyver utánpótlást becsempészni a
rádiót védõ ÁVÓ-soknak.
Az 1848/49 es szabadságharc leverését követte az 1867-es
kiegyezés és a Deák-korszak. Az 56-os szabadságharc
leverését követte a Kádár rezsim, ami alatt a külföldrõl
felvett pénzbõl csináltak “gulyás kommunizmust”
Magyarországon. De ez sem volt elég és a végén lett egy
úgynevezett rendszerváltás, de most megint egy olyan
személyekbõl álló kormány van hatalmon amelyik nem a nemzet
érdekeit nézi. Az ország különbözõ intézményeit eladják
viszonylag potom áron és közben sokan meggazdagodnak a
különbözõ üzletekbõl. Egyik botrány a másikat követi, szinte
naponta jönnek a felszínre újabb csalások és sikkasztások az
állam vagyonából.
Néhány héttel ezelõtt többen mondták nekem Magyarországon,
hogy megint lehetséges egy 56-hoz hasonló esemény. Tavaly,
2006-ban a kormány utasítására megint belelõttek a békés
tüntetõkbe, gumi golyókkal és több mint 20 ember veszítette
el az egyik szemét. Vajon mi lesz holnap és holnapután a
tüntetõkkel Budapesten és más városokban?
Befejezésül engedjék meg, hogy felolvassam egy ima pár
sorát, amit kissé átírtam az Isten hazánkért térdelünk
elédbe címû ima-gyûjteménybõl:
“Uram add a hatalmat azok kezébe akik a haza, Magyarország
javára fogják azt felhasználni. Adj a nemzetnek önzetlen,
hûséges és áldozatkész fiakat és aszonyokat, akik a haza
érdekeiért fognak dolgozni és nem saját zsebük/vagyonuk
gyarapításán. Szegény hazánknak, Magyarországnak, pedig adj
jobb jövendõt.”
Dr.Ötvös Imre

Vissza az SZ.M.-Online oldalra |