Etnikai tisztogatás

A közelmúltban jelent meg egy könyv az etnikai tisztogatással kapcsolatban, a Columbia University Press égisze alatt, Várdy Béla, Várdy Huszár Ágnes, és Hunt Tooley egyetemi tanárok szerkesztésében. Az Ethnic Cleansing in Twentieth-Century Europe  [Etnikai tisztogatás a huszadik század Európájában] (2003) című kötet George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke ajánlásával, valamint Habsburg Ottó, a Pan-Európa Unió elnöke bevezető tanulmányával látott napvilágot.

Ez a kötet a pittsburghi Duquesne Egyetemen lezajlott három napos  nemzetközi konferenciának az eredménye, mely a két világháborút követő, Holocauston túli etnikai tisztogatások történetével foglalkozott. (A konferencia és az abból származó kötet keretében az “etnikai tisztogatás” fogalmát az erőszakos kiűzésekre és kitelepítésekre, s nem pedig a genocidiumra, illetve holocaust jellegű tudatos nép- vagy nemzetirtásra használtuk.) A konferencia szervezői és résztvevői két kontinens nyolc országából jöttek össze: az Egyesült Államokon kívül Angliából, Kanadából, Lengyelországból, Magyarországról, Németországból, Szlovákiából és Svájcból. Legtöbbjük átdolgozott előadása megjelent a fent jelzett kötetben, mely angolul első ízben foglalja csokorba a legfontosabb huszadik-századbeli kiűzés jellegű etnikai tisztogatások történetét.

E konferencia egyik érdekessége az volt, hogy egy olyan egyetem keretében és megrendezésében zajlott le, amely egy “etnikai tisztogatás” (pontosabban: “vallási tisztogatás”) jellegű történelmi folyamat eredményeként jött létre 125 évvel ezelőtt. Ez a folyamat pedig az Otto von Bismarck német birodalmi kancellár által beindított katolikus-ellenes Kulturkampf [kultúrharc] (1872-1878) volt, melynek  eredményeként egy elzász-lotaringiai katolikus vallási rendbe tartozó Szentlélek Atyák [Holy Ghost Fathers] is kénytelenek voltak otthagyni hazájukat és áttelepedni az óceán túlsó oldalára. Ők voltak azok, akik 1878-ban megalapították a Duquesne Egyetemet, mely manapság egyike az Egyesült Államok jelesebb katolikus egyetemeinek, melynek tízezer hallgatója négy tucat amerikai államból és mintegy 115 egyéb országból származik.
Az “etnikai tisztogatás” fogalmának, kutatási metodikájának, valamint kulturális, szociológiai, és jogi vonatkozásainak tisztázásán kívül a konferencia alapján megjelent kötet számos etnikai tisztogatási esetet tárgyal.

Ezek az esetek oly erőszakos kitelepítéseknek alávetett nemzetiségeket, illetve etnikai-vallási csoportokat foglalnak magukban, mint például a magyarok, lengyelek, ukránok, ruszinok, szerbek, horvátok, örmények, bulgárok, görögök, törökök, bosnyákok, pomákok vagy bulgár-törökök, krimi tatárok, csecsenek, és a németajkúak közül a dunai svábok, szudéta németek, sziléziaiak, pomerániaiak, poroszok és balti németek.

A konferenciából kinőtt tanulmánykötet a kommunizmus és a Szovjetunió összeomlását követő balkáni ügyekkel is foglalkozik. Nem csak azért, mert az 1990-es években ott láthattuk az etnikai tisztogatásnak klasszikus példáit, de azért is, mert a széles körökben használt “etnikai tisztogatás” fogalma is azokból a balkáni belharcokból, illetve a szerb-horvát nyelvből származik.

A kötet főleg a huszadik század Európájára szorítkozik, mellyel kapcsolatban  bizonyos következtetéseket von le az egész századra. Ez a század a korábban elképzelhetetlen tudományos haladás mellett (rádió, televízió, repülés, komputer, atomerő, emberi szervek átültetése, sőt emberi műtestrészek felhasználása) a barbarizmusnak oly jelenségeit hozta a felszínre, amelyeket még Ortega y Gasset (1883-1955) jeles spanyol társadalomfilozófusnak, A tömegek lázadása (1929) című kötet szerzőjének pesszimista víziója sem tudott volna elképzelni. Az emberiség még soha nem lett kitéve oly jellegű és méretű barbarizmusnak, emberirtásnak, és elembertelenítésnek, mint a huszadik századi fasiszta és bolsevista diktatúrákban.

Az egyik jelentős világítófáklya ebben a nagy embertelenségben az a tény, hogy a nyugati világ végre — legalább is elvben — az etnikai tisztogatást az emberiség ellenes bűnök kategóriájába sorolta. Ez világlik ki az Egyesült Államok elnöke, George W. Bush idevonatkozó proklamációjából is, mely így hangzik: “Etnikai tisztogatás az emberiség ellenes bűnökhöz tartozik, függetlenül attól, hogy ki követi azt el ki ellen” (“Ethnic cleansing is a crime against humanity, regardless of who does it to whom.”) 

Dr.Várdy Béla