Magyar Társaskör Victoriában - Szigeti Magyarság

SZIGETI MAGYARSÁG

2004. MÁRCIUS - ÁPRILIS

15. OLDAL

Szívből gratulálunk Miska János több évtizedes munkásságának magas szintű elismeréséhez, mellyel a Magyar Tudományos Akadémia őt a határon túli köztestülete tagjává választotta. További munkájához jó egészséget és sok sikert kívánunk. Görömbei professzor így méltatta János sokoldalú tevékenységét az MTA-nak küldött ajánló levelében:

Ajánlás akadémiai köztestületi tagságra

Miska János (Nyírbéltek, 1932. január 20.) a kanadai magyar irodalom közismert személyisége, író, könyvtáros, bibliográfus, szerkesztő, irodalomszervező és irodalomtörténész egy személyben. Sokirányú értékes munkásságát régóta számon tartják a magyar irodalmat bemutató kézikönyvek és lexikonok is. A Budapesten 1994-ben kiadott Új Magyar Irodalmi Lexikon például negyven soros szócikkben méltatja munkásságát. Bisztray György kanadai magyar irodalom története (Hungarian-Canadian Literature, Toronto, 1987) is a legfontosabb írók között tárgyalja Miska Jánost. Ez az irodalomtörténet hat író arcképét is közli, közöttük van Miska János is Faludy György, Kemenes Géfin László, Vitéz György, Tűz Tamás és Sárvári Éva mellett. Hasonlóképpen kiemelten tárgyalja Miska János munkásságát Borbándi Gyula nyugati magyar irodalmi lexikona és bibliográfiája már 1992-ben. Miska János eme összefoglaló munkák elkészülte óta is töretlenül dolgozik, a legutóbbi években is értékes művek sorát publikálta magyar és angol nyelven egyaránt.

Miska Jánosnak igen gazdag szellemi kapcsolatai vannak a magyarországi tudományossággal is. Rendszeresen publikál hazai folyóiratokban is. Legutóbb a Hitel című folyóirat 2003. decemberi számában olvashattuk Irodalmi ágazatok című tanulmányát, mely - az irodalmi többnyelvűség kérdéskörében - szakszerű hozzászólás egy, a folyóiratban korábban megjelent tanulmányhoz.

Miska János hatalmas és szerteágazó életművet alkotott. Jelentős szépíró és áldozatos szerkesztő, irodalomszervező. Emellett kiemelkedő tudományos értéke van az ő bibliográfiai munkásságának, melynek nem csak az adatgyűjtés az értéke, hanem a tudományos rendszerezés és elemzés is.

Az a 22 könyvnyi terjedelmű bibliográfiai munkásság, amelyre a Bibliography of Canadian Bibliographies utal, felbecsülhetetlen értékű a nyugati magyar tudományosság és nyugati magyar művészet megismerése szempontjából.

Irodalomtörténészi munkássága is figyelemreméltó. Esszéi, monográfia értékű tanulmányai évtizedek óta végzett alapos kutatómunka eredményeit foglalják össze. Az immár évszázados kanadai magyar irodalom tárgyi, műfaji, stilisztikai jellegzetességeit is alaposan föltárják Miska János művei. A kanadai magyarság történetének, társadalmi, gazdasági és szociológiai kérdéseinek is legjobb szakértője ő. Megrajzolta a kanadai irodalom magyarságképét is. Jelenleg pedig a kanadai hungarológia történetén dolgozik.

Külön említést érdemelnek a kanadai magyar irodalmat bemutató antológiái. Ezek legújabb darabját 2002-ben adta ki alapos bevezető tanulmánnyal ellátva (Blessed Harbours. An Anthology of Hungarian-Canadian Authors. Edited by John Miska. Guernica Editions, 2002. 260 p.).

Miska Jánost a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagságára javasolom. Több rangos külföldi kitüntetés birtokosa, s elmondhatjuk, a köztestületi tagság lenne munkásságának hazai legmagasabb fokú elismerése.

Teljes meggyőződéssel állítom, hogy Miska János értékes hungarológiai munkásságával messzemenően megérdemli azt, hogy az MTA köztestületi tagjainak sorába befogadja őt. Felvételét egyértelműen és a legnagyobb örömmel támogatom és javaslom.
Debrecen, 2004. január 18.

Dr. Görömbei András tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA levelező tagja

Diákélet, szép élet

Mire eljutottunk a hamiltoni McMaster Egyetemen a negyedévre, sikerült beilleszkednünk a kanadai életformába. Feloldódott kissé a feszélyezettségünk az új környezetben s véget ért addigi aszkéta életünk. Javultak valamelyest az anyagi körülményeink is. A tanulással járó kiadásokat, tandíjat, lakbért, tanfelszerelést, s a mindennapi betevő falatot sikerült előteremtenünk a hosszú nyári szünidők alatt házfestéssel, dohánytöréssel, kertészettel, gilisztaszedéssel s a burlingtoni átkelőhelyen pénzbeszedéssel.

Tanórák után be-beutaztam busszal a magyar negyedbe, a John és Barton Street vidékén. Meglátogattam Kozma bácsiékat, akik otthon helyett otthont adtak nekem az első években; benéztem a Budapest étterembe is, szerbusszal köszöntöttem Emil tulajt, kézcsókolommal Arankát, a feleségét, s oda telepedtem a Hóricz Jóska volt kórházi munkatársam törzsasztalához. Jóska sokat szenvedett menekült volt. Otthon osztályidegennek könyvelte el a rendszer, mert apja - aki a házasságon kívüli eset miatt hivatalosan el nem fogadta - nagybirtokos volt a múlt rendszerben.

Ezért Jóskát osztályidegenné nyilvánították, s a Rákosi rendszerben még segédmunkás beosztásra se nagyon számíthatott. Hamiltonban azonban esküdt ellensége lett a kapitalista rendszernek. Törzsasztalánál szemináriumi előadásokat tartott a csodálatos Kubáról és annak lángeszű vezéréről, Fidel Castroról.

Folyt ez mindaddig, mint kiderült, amíg Jóska el nem utazott Kubába, karácsonyi vakációra. Három éven át spórolgatta a nagy hódolati kiruccanásra a takarítói állásából az úti– és más költségre valót. A havannai repülőtéren azonban, elvtársi fogadtatás helyett a biztonsági közegek lefogták, külön zárkában órákon át faggatták, gunyoros kijelentésekkel illették az arisztokratikus, vékony bajuszkás fiatalembert, aki megjelenésével még itt a melegebb égöv alatt is úgy nézett ki, mintha a Noszty fiú esete Tóth Marival című filmből lépett volna ki. A végén kezdett olyan színezetet ölteni a dolog, mintha Hóricz József, hamiltoni kórházi takarító és felvilágosult szocialista érzelmű, volt bé-listás magyar menekült, aki hódolatát jött kifejezni a nagy kubai diktátornak, valójában kapitalista bérenc, beépített ügynök lett volna.