|
||||||||
|
Bírói függetlenség
Kettős állampolgárság
Éhségsztrájk
Magyar márkanevek |
előző számunkban ismertetett Pick szalámi mellett mostantól a halasiak iparművészeti remeke is szerepel, s ezzel a Csipkemúzeum régi álma valósult meg. Hamarosan külföldi bemutatkozásra is sor kerül. Az aacheni nemzetközi lovasrendezvényen a klubtagok díszvendégként képviselik Magyarországot.
Megrovás
Rózsa Sándorra emlékezünk Magyar
áldozat Irakban |
|
||||||
|
A népdal és a gőzhenger |
||||
|
Elsuhan előttem a gépkocsi,
nyitott ablakából bömböl a dzú-dzú. Ugyanez zörejlik a jó hangosra
állított füldugós walkmanekből az autóbuszon. És persze ez a dzú-dzú
uralja a diszkókat is, ettől olyan “fergeteges” ott a hangulat. Próbálom
megfejteni a titkot: mit esznek ezen a fiatalok? Hiszen a dzú-dzúnak
dallama sincs, a szövege pedig, ha van is – mivel többnyire angol –
egyszerűen érthetetlen. A magyar változatban pedig leginkább semmitmondó,
obszcén, közönséges. |
S hogy mi köze a dzú-dzúnak a
magyar népdalhoz, nótához? Annyi, hogy egyre inkább az utóbbiak helyébe
lép. A mai fiatalok hallgatni sem akarják ezeket, nemhogy énekelni.
Gondoljunk csak a katonanótákra, a szerelmes dalokra. A vitézségről, a
helytállásról, a hűségről, szenvedésről és küzdelemről szólnak, és mindig
rólunk, magyarokról. Hiszen dallamaik, képeik, témáik és szereplőik is
mind itt születtek, értünk és nekünk szólnak, a mi örömeinket és
bánatainkat fejezik ki fölemelő, nemegyszer egyedülállóan gyönyörű
formában. Ezt utasítják el ma tömegesen. Nekik inkább a dzú-dzú. |
|
||
Kattintson a kívánt oldal számra