SZIGETI MAGYARSÁG

2004. JANUÁR - FEBRUÁR

16. OLDAL


Hazai hírek

Bírói függetlenség
Az elmúlt hónapokban gyakran előfordult az a sajnálatos esemény, hogy politikai és közéleti személyek, köztük Kovács László külügyminiszter, a bíróságok döntéseit nyilvánosan bírálták, s ellenük nemzetközi fórumokhoz való fellebbezéssel fenyegetőztek. Losonci Zoltán, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke felhívást terjesztett be a Köztársasági Elnök és a Miniszterelnök hivatalához, arra kérve az államfőket, valamint a Kormányt és az Országgyűlést, hogy a demokratikus elvek szellemében tartsa távol magát hasonló megnyilvánulásoktól. Mádl Ferenc köztársasági elnök egyetértését fejezte ki Losonci Zoltán felhívásával kapcsolatban, melyet a megyei bírák is támogatnak.

Kettős állampolgárság
Magyarország és Szerbia-Montenegró között egyeztetések kezdődtek a kettős állampolgárságot illetően, közölte Medgyessy Péter államfő, miután aláírta kollégájával, Zoran Zivkoviccal a két ország között november 1-én életbelépő vízumegyezményt, és egy, a kisebbségi jogok védelmét garantáló megállapodást.

Éhségsztrájk
A Magyarok Világszövetsége humanitárius megfontolások alapján határozott arról, hogy beengedi székházába az éhségsztrájk részvevőit. A tiltakozását október 6-án elkezdő Dr. Körösi Imre nyomdokain haladva, immár Rozgics Mária a Magyar Világ című hetilap főszerkesztője is 26. napja éhségsztrájkol. Az éhségsztrájkolók között van Nádasdi István is, az MVSZ nyugat-európai szervezetének elnöke. A Magyarok Házában elhelyezett tábori ágyakon némelyiküknek infúziót adnak. Az orvosi felügyelet folyamatos. Az MVSZ sajtószolgálata a Magyarok Világszövetsége által meghatalmazott megbízottját Gyetvay György Gergelyt kérdezte.

Magyar márkanevek
A magyar asztali kultúra négy hagyományos képviselője, a Zsolnai porcelán, a Tokaji aszú, a Herendi porcelán, s az

előző számunkban ismertetett Pick szalámi mellett mostantól a halasiak iparművészeti remeke is szerepel, s ezzel a Csipkemúzeum régi álma valósult meg. Hamarosan külföldi bemutatkozásra is sor kerül. Az aacheni nemzetközi lovasrendezvényen a klubtagok díszvendégként képviselik Magyarországot.

Megrovás
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szigorú megrovásban részesítette Ötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztőjét, a Teller Edének tulajdonított sajnálatos levél közlése miatt.  Az első fokú határozat szerint a főszerkesztő súlyosan megsértette az újságíró etikai kódexnek az újságírói felelősségre, a személyiségi jogi védelemre, a valósághű tájékoztatásra és a lelkiismeretességre vonatkozó szabályait.

Rózsa Sándorra emlékezünk
125 éve, 1878. november 22-én halt meg Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyár. A szegedi alsóvárosban született. Édesanyja korán meghalt, apját marhalopásért agyonverték, egyetlen öccse a szegedi börtönben felakasztotta magát. Sándor kezdetben bojtárkodással kereste kenyerét.

Magyar áldozat Irakban
A Külügyminisztérium jelenti, hogy az iraki állam újjáépítésének magyar áldozata is van. Varga-Balázs Péter, győri egyetemi hallgató, aki főleg tolmácsként szolgált Irakban, életét vesztette. A tudósítás szerint az egyetemista autójával egy amerikai katonai központnál nem vette figyelembe a biztonsági előírásokat, nem állt meg igazoltatásra, sem a figyelmeztető lövésekre. Lelőtték. Amerikai hivatalos szervek bocsánatkérő és az Egyesült Államok részvétét kifejező levelet írtak a gyászoló szülőknek. Mi is részvétünket fejezzük Péter tragikus haláláért.
Az Amnesti International Hungary azonban független kivizsgálást követel a fenti halálesettel kapcsolatban, s kéri, hogy hozzák a kivizsgálás eredményét nyilvánosságra. Követeli azt is, hogy kerüljenek biróság elé azok, akik törvénytelen emberöléssel gyaníthatók.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A népdal és a gőzhenger
 

      Elsuhan előttem a gépkocsi, nyitott ablakából bömböl a dzú-dzú. Ugyanez zörejlik a jó hangosra állított füldugós walkmanekből az autóbuszon. És persze ez a dzú-dzú uralja a diszkókat is, ettől olyan “fergeteges” ott a hangulat. Próbálom megfejteni a titkot: mit esznek ezen a fiatalok? Hiszen a dzú-dzúnak dallama sincs, a szövege pedig, ha van is – mivel többnyire angol – egyszerűen érthetetlen. A magyar változatban pedig leginkább semmitmondó, obszcén, közönséges.
        De mi is ez a dzú-dzú? Tipikus globalizációs fogyasztási cikk, amit a zenei szórakoztatóipar fejlesztett ki. Igazi multikulturális termék, amire a már globalizálódott pápua új-guineai bennszülött és a magyar szakmunkástanuló egyformán vevő. Csodálatos közös nevező, csak éppen nincs emberi üzenete.

        S hogy mi köze a dzú-dzúnak a magyar népdalhoz, nótához? Annyi, hogy egyre inkább az utóbbiak helyébe lép. A mai fiatalok hallgatni sem akarják ezeket, nemhogy énekelni. Gondoljunk csak a katonanótákra, a szerelmes dalokra. A vitézségről, a helytállásról, a hűségről, szenvedésről és küzdelemről szólnak, és mindig rólunk, magyarokról. Hiszen dallamaik, képeik, témáik és szereplőik is mind itt születtek, értünk és nekünk szólnak, a mi örömeinket és bánatainkat fejezik ki fölemelő, nemegyszer egyedülállóan gyönyörű formában. Ezt utasítják el ma tömegesen. Nekik inkább a dzú-dzú.
        Annak, hogy itt tartunk, persze egyéb oka is van. Például az, hogy Bartók és Kodály országában a zenei oktatás olyan mélypontra került az általános iskolákban,

 

 

 

 

 


Kattintson a kívánt oldal számra

Címlap 2.oldal- 3.oldal- 4.oldal- 5.oldal- 6.oldal- 7.oldal- 8.oldal- 9.oldal- 10.oldal
11.oldal- 12.oldal- 13.oldal- 14.oldal- 15.oldal- 16.oldal- 17.oldal- 18.oldal- 19.oldal
Honlap