ÖRVÉNYBEN: IRODALMI EST VICTORIÁBAN

Rendhagyó irodalmi estnek voltunk részesei Victoriában április 22-én. A hagyományostól eltérõen nem alkotóirodalomról, hanem korunkat, s fõleg a magyarságot érintõ aggodalmas gazdasági és társadalmi eseményekrõl hallottunk. Apt Kamill nyugalmazott erdõmérnök, Bogár László munkásságát ismertette, a neves közgazdász egyik, Örvényben címû könyve alapján. A hallgatókat, bár jól ismerik napjaink lehangoló gazdasági és politikai válságait, aggodalommal töltötték el a korunkat olyan jelzõkkel illusztráló kifejezések, mint ijesztõ kor, zavaros idõk, melyekben élünk, s melyek orvoslásához nem csak széles perspektívára, alapos tudásra van szükség, de bátorságra is. Bogár László közgazdász, egyetemi tanár és közíró, mondta az elõadó, éppen ilyen képzett és bátor ember!

Igen, örvényben, vészes idõben él a magyar nemzet. Polgárai kétségbeesetten hánykolódnak a hullámverésben, nem láthatják, hova-merre sodorja õket az ár. Kétségbeesésükben nem ismerik ki magukat a jelenben, hogy a jövõrõl ne is szóljunk! Az egyre kiélesedõ politikai viharokban a nép képtelen meghatározni élete tartós értékeit – a nemzettudatot, a nyelv fontosságát, kultúrája megőrzését, közvetlen hovatartozását, hogy az emberiesség átfogó kritériumáról ne is szóljunk. Ezen és ezekhez hasonló létfontosságú fogalmak örvényében vesztegel.

Elmondta az elõadó, hogy Bogár László írásaiban fõleg a magyar jövõképpel foglalkozik: a lokalitással, a lokálpatriotizmus gondolatával. Alapvető fogalmak, melyek a liberális beállítottsággal ellentétben, pozitív értelmezést kapnak tollán. Mert nélkülük nincs remény a nemzet túlélésére. A kis közösségek szeretete a világmindenségre is alkalmazható törvényekre épül Bogár életmunkásságán keresztül. Mint vallja: helyhezkötött felelõsség nélkül nem számíthatunk fennmaradásra. Elutasítja a globális tõkerendszer elõrenyomulását, mert ez a helyi (nemzeti) autonomiák figyelmen kívül hagyásával igyekszik létfennmaradást biztosítani - önmagának.

Bogár feltárja, hogy napjaink magyar történelme soha nem látott válságát éli. A nemzet túlélési esélye soha ilyen labilis nem volt, mint manapság. Elemzi e válság komplexumát, szól a közbeszéd válságáról, a rendszerváltás története válságáról, s a magyarság önmagát megújító igyekezetének válságáról. Valamennyi lesújtó erõvel hat a nemzetre. Elemzésüket nyújtva megállapítja, hogy némelyik válság visszamegy évtizedekre, sõt évszázadokra. Sajnálatos mulasztás történt a rendszerváltás idején, amikor számos politikai és ideológiai kérdés tisztázatlanul maradt, s a tisztázatlan múlt ma is ott porlad a felszín alatt, melynek elmúlását még a bajokat előidéző nemzedékek kihalása sem oldja meg. A történelmi traumák továbbra is nyomják a nemzet lelkét, hagyományozódnak, olyannyira, hogy az új nemzedékek nem is sejtik, hogy egyéni pusztító indulataik ezekbõl eredeznek. A múlt hiteles feldolgozása nyújtaná a szilárd alapot, amelyre a nemzeti jövõ épülhetne.

Szó esett az előadásban a népesedés kétségbeejtõ állapotáról is. Demográfiai adatokból kitűnik, hogy az utóbbi idõben 420 ezerrel többen haltak meg hazánkban, mint amennyien születtek. A népességsorvadást ugyan meg lehet oldani más módszerekkel, például dinamikusabb, életretörőbb népek betelepítésével. De milyen áron?

Az elvilágiasodásból származó válságszintek lepusztítják a lokalitásban szunnyadozó élniakarást, mert a nagyvilági tõkerendszer a nemzetállam megszüntetésére törekszik. Nagy hiba, idézte az előadó Bogár közgazdászt, hogy a jelen kormány a nemzeti problémák megoldására idegenbõl-vett orvoslást alkalmaz, ahelyett, hogy felkutatná a sajátos hazai gyógyítóeszközöket. A traumák helytálló orvoslását egy, a nemzeti érdekeket elõtérbe helyezõ politikai elit elõrejutásában látja a közgazdász.

Bogár László 1951-ben született Miskolcon. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1986-ban doktori címet szerzett közgazdaságtanban. Különbözõ szakmai beosztásokban dolgozott. A Magyar Demokrata Fórum alapítói közé tartozik, de l996-ban kivált és csatlakozott a Magyar Demokrata Néppárt frakciójához. Tevékeny szerepe volt az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságokban. Mint egyetemi tanár és közíró, ma a jelen magyar politikai, gazdasági és társadalmi ügyek egyik legtekintélyesebb szakértője.

A műsort a Kaláka együttes elõadásában közvetített Áprily Lajos (A finálé), a 80. életévét napjainkban betöltött és kitüntetett Kányádi Sándor (Kuplé a vörös villamosról), József Attila (Tudod, hogy nincs bocsánat), valamint Ady Endre (Párizsban járt az õsz) verseinek megrendítõ tolmácsolása tette emlékezetessé. Apt Kamill, az erdészeti tudományok köztiszteletben álló tagja, Csilla nejével Victoriában telepedett le, s Életek, emberek címû, korrajz-számba menõ memoárján dolgozik, melyből részletek már megjelentek folyóiratokban. A victoriai Irodalom Barátok Köre talán az egyedüli magyar irodalmi csoport Kanadában, ha nem az egész diaszpórában, amely ma is rendszeres mûsorokkal tartja életben helyi körökben egyetemes kulturális és irodalmi alkotásainkat.

Miska János

Vissza az SZ.M.-Online oldalra