NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL - KABARÉ
KOMÁROMI ÉS BUDAPESTI MŰVÉSZEKKEL
TISZTELGÉS A PESTI KABARÉ ELŐTT:
KUPLÉK, KABARÉ TRÉFÁK, VIDÁM JELENETEK.
ELŐADJÁK:
BORÁROS IMRE és PETRÉCS ANNA
SZÍNMŰVÉSZ – HUMORISTÁK. (Komáromi Jókai Színház)
GAZDAG REPERTOÁR: MAGYAR ÖRÖKZÖLDEK, FILMSLÁGEREK,
KÖZKEDVELT MAGYAR ÉS NEMZETKÖZI TÁNCDALOK, ÉS FŐKÉNT A KÖZÖNSÉGEK KEDVENCEI: SRAMLI ÉS OPERETT!
ELŐADJÁK:
ERNSZT KATALIN és NEMERE LÁSZLÓ,
a Vígadó – Duó Budapestről.
Barátait és jókedvét ne hagyja otthon, okvetlenül hozza magával!

Utazás a Görög Istenek földjén - Ravai Erzsi és János

Úgyis mondhatnám, hogy pünkösdölés a görögök főldjén, hiszen május elején volt Pünkösd, így megcsodálhattuk a csodálatos görög keleti orthodox templomokat ünnepi időben. Budapestről indult a buszunk, de mi szerencsések voltunk, hiszen Szegeden vettek fel bennünket, mert Szerbián keresztül utaztunk tovább. Igaz két órás késéssel indult el a busz Szegedről, de igen jól sikerült a kirándulás. Első nap csak Nis-ig mentünk autópályán. A Hotel Nais-ben szálltunk meg amely nagyon kellemes, jó hely volt eltekintve a cigaretta szagtól. Sajnos Európában még nem sok helyen van megtiltva a dohányzás. Nagyon sok kóbor macska és kutya volt a hotel körül a parkban, de sajnos Görögországban még több.

Másnap, május 10-én Macedónia felé vettük az útunkat, keresztül hegyen-völgyön át a Toplica folyón, Leskovác felé közeledve a szerb-macedón határhoz. Vranje, Dzep, Surdulica, Vlasina szerpentin útjain, alagútjain át Tabanovce Macedon határállomásig. Itt kb.fél órát eltöltőttünk, amíg a sofőrők elkészítették a kávét a határőrőknek. Ez nem vicc, ez volt az adó. Macedónia független köztársaság, de nagyon szegények. Áthaladván a Cenovnik autópályán Vardar-Axios folyón, Veles városon keresztül Gevgelija határállomáson át már görög főldön voltunk.

Görögország azaz Hellas 13 megyéből áll, lakossága 10,8 millió, nagyon vallásosak, 98%-a orthodox keresztény, 2%-a egyéb vallású. Első nagy állomásunk Thessaloniki (Evzoni), az ország második legnagyobb városa ma is, de a Bizánci Birodalom idején is a leggazdagabb város volt. Megnéztük Nagy Sándor apjának Fillipinek (II.Phillipus) a szobrát, a hatalmas Fehér bástyát a tenger parton (börtön volt régen) majd Nagy Sándor lovas szobrát, várat, Arisztotelés Egyetemet, múzeumot. Nagyon érdekes látvány a hatalmas “Fűrész” szobor a múzeum elõtti téren. Sok idő kellene a város megismeréséhez. Estefelé indultunk az Olimpuszi Riviérára elfoglalni a szállásunkat Platamonasban, a Hotel Sun Beach-ben az Égei tenger partján.

Utazásunk harmadik napja Pünkösd vasárnap volt, reggel indultunk Athén felé, de előbb a Meteorákat látogattuk meg. Lenyűgőző látvány volt mindenki számára, a világ hetedik csodájaként emlegetett Meteora Kolostorok. A csodálatos környezetben kb. 300-m magas szikla csúcsok tetején, szinte az égboltot érintve építették ezeket a kolostorokat. Lélegzetelállító látvány. A Megallo Meteorát vagyis a Szent István Kolostort néztük meg belülről is. Athén felé folytattuk útunkat, hegyes, dombos, félsivatagos, olajfa ligetek mentén. Thermopülai szorosban az autópálya mellett van a spártai Leonidász szobra, itt harcoltak a perzsák a spártaiak ellen, ahol 300 spártai katona Leonidásszal életét vesztette. Láttuk azt a tó rendszert amelyből Athén kapja a vizét, az Ilichi-Marathon tóból. Elfoglaltuk szállásunkat Mati Hotelben, a Mati városrészben.

A negyedik napunkon Athén-i városnézés volt tervezve. Szerencsénk volt a forgalommal, mert sztrájkoltak a benzinszállító kamionok és nem volt nagy forgalom a városban. Athén, Európa egyik legrégibb városában, egy természetes dombon (150m) áll az Akropollisz épületegyüttes, melyből a legnagyobb a Parthenon, benne Pallasz Athénének emelt szentéllyel. Az ókorban erődítményként is szolgált. Az Akropolisz közelében található az ókori római és görög Agóra, ami a piactér és a közélet központja volt. Megnéztük a pomponos fapapucsot viselő őrök őrségváltását, kb.34 fok melegben, nem valami hálás szakma. Tovább látogatva a város nevezetességeit megnéztük az első Olympiai-stadiont. A Mati Hotelben 4 éjszakát töltöttünk, nagyon kellemes volt. Élveztük, mert közvetlen a tengerparton voltunk és minden kényelmünk megvolt.

Az ötödik napon a Peloponészosz-félsziget felé mentünk, első programunk a Korinthosz-i szorosban a csatorna és a város megtekintése volt. A csatorna tervezésében, építésében magyar mérnök honfitársunk, Tűr István résztvett. Az 1882-93 között épült csatorna tengerjáró hajókat is átenged. A város neve ismerõs lehet az oszlopfőkről is. Itt kóstoltunk előszőr életünkben „muszmalo” nevű gyümölcsöt, ami pont olyan mint egy sárgabarack, csak két magja van belül. Tovább utaztunk Mükéné fellegvárához, ami ismét lenyűgöző látvány volt. Szinte nem tudtuk elraktározni azt a sok szépséget, amit eddig láttunk. A vár és a múzeum megtekintése után utaztunk Nafplionba a korábbi görög fővárosba (1829-1834). Nekünk ez tetszett a legjobban a görög kis városok közül. Csodálatos szép, kis ékszerdoboz, régi utcácskák, házak az erkélyen futó, pompás színekben virágzó bugánvillékkel, sok-sok pálmafával. A tengerpartról látni egy kis szigeten épült magas börtönvárat. A város felett a Velence-i erőd falai magaslanak. Epidaurosz színházához mentünk tovább, ami nagy élmény volt megint. Csodálatos akusztikája van, nem csoda hogy sok művész szeretne ott énekelni, előadást tartani. Ez a hely Aszklepiosz gyógyító isten leghíresebb kultuszhelye volt, itt minden a betegek gyógyulását szolgálta. A színházi előadások is része volt a gyógyító folyamatnak, mintahogy a közeli termál-forrás vize is. Csordultig telve élményekkel tértünk vissza szálláshelyünkre este megint.

A hatodik napunkon, ugyan szabad időtöltés volt tervezve, de mindenki Athénben akart mégegyszer szétnézni. Az elnöki palota előtt lerakott a busz és így a centrumban voltunk, megnéztük a múzeumot, a Szent Denis katolikus templomot, az Athén-i Tudományos Akadémia hallját a csodálatos freskókkal a bejárati kapu felett, sétáltunk a forgalmas, népes Athén-i utcákon. Csodálatos park van az elnöki palota mellett, pár órát sétáltunk és csodáltuk az exotikus gyümölcsfákat, virágokat, madarakat sőt még egy kisebb állatkert is volt tele pávákkal és érdekes madarakkal. Ismét láttuk az őrségváltást, le is fotóztuk az őrökkel egymást. Az utca tele volt narancsfákkal, rajtuk a sok gyűmölccsel, de elérhetetlenek és elérettek voltak számunkra. Vacsorára visszamentünk a hotelbe. Reggeli és a vacsora is mindig büfé volt, de kitűnő. Sok saláta, sok fajta sajt, görög ételek pl.muszaka, gyros, birka sült, gyümölcsök. Persze étvágygerjesztőnek ouzot is kipróbáltuk, teljes sikerrel. Vacsora után esti kirándulásra mentünk az Attika-i félsziget legdélebbi csücskébe Szunionba, megnézni a csodálatos naplementét a Poszeidon szentélyből. Naplementét nem igazán sikerült lekapni, merthogy borult volt az idő, de néhány görög fűrjet (quail) a János azért lencsevégre kapott. A szentélyből a látvány az öbölre, szigetekre azért nagyon különleges, csodálatos volt. Visszafelé Lavrio kikötő városban töltöttünk egy kis időt, majd Athént megnéztük esti fényben, nagyon szépek voltak ókori épületek.

Május 15-én elhagytuk az Athén-i Rivierát vagyis Mati-t, mert este már ismét Platamonasban tértünk nyugovóra. De előbb még megcsodáltuk Delfit a Parnaszus alatt. Ez a híres jósda maradványa leghíresebb, legismertebb kultikus helye és a legjelentősebb ásatási terület az Apollo templom, múzeum. Nagyon híresek az olajfák a Tempe völgyében és itt van az Aphrodite forrás amely ha megmosakodunk benne megszépít. Ez nagyon fontos már a mi korunkban. Megnéztük az altemplomokat, csodaszép ikonok, csillárok, freskók voltak a belső falakon. Visszagyalogoltunk a hídon a Tempe folyó felett és a buszunk elvitt a Sun Beach Hotelbe bennünket, még két éjszakát itt töltöttünk.

A nyolcadik napon értünk el kirándulásunk csúcsára a szószoros értelmében. Megismerkedtünk közelebbről Gőrőgország legmagasabb hegyével az Olymposz-szal, melynek legmagasabb csúcsa 2917 m. Mi csak 1132 m-magasra mentünk fel vagy két órát gyalogoltunk, de megérte mert gyönyörű volt a kilátás és a táj. Séta közben kucsma gombát is találtunk és az egyik gombász társunk haza is hozta, mert finom. A hegyről lejöttünk és a szép kis hegyi városban Litochoro-ban sétáltunk, vásároltunk. Meglátogattuk Pantaleimonas skanzen-falut ahol még ma is a régi stílusban kell az új házakat építeni, hagyományőrzően. Tele volt az utca virágzó jázminokkal és nagyon sok szelid gesztenyefával. Szinte erdők voltak belõlük. Sok szelíd gesztenyefa több száz éves lehet. Csodálatos kilátásunk volt az Olymposz-i Rivierára és a Panteleimonas-i várra visszafelé jövet. A zabszem-reakció sokakban működött, mert nem mindennapi szerpentineken jöttünk lefelé. Dicséretére legyen Gyuri és István sofőrünknek, nagyon biztonságosan vezettek oda-vissza. Utolsó esténk volt a hotelben, megünnepeltük ouzoval és finom makedon vörös borral.

Május 17-e reggel hatkor ébresztő, reggeli és indulás hazafelé. A csodálatos napfelkelte látványa kárpótolt bennünket a korai ébresztőért. A finom reggeli után elindultunk Makedonia, Szerbia, majd Magyarország felé. Az időjárás egész idő alatt kedvezett nekünk. A többezer éves márvány lépcsőkön járva, az ókori épületek között, nagyon barátságos görög embereket megismerve, sok-sok élménnyel gazdagodva tértünk haza. Sokáig meríthetünk erőt élményeinkből. Nagyon jól éreztük magunkat, szívesen ajánljuk mindenkinek ezt az utat.