|
Büszkék lehetnek ránk!
(Kanada és magyarsága)
Az angol történészek, a nagy
háború után a XX. századot Kanada évszázadának jövendölték. S mennyire
igazuk lett! Az alig 10 milliós, angol gyarmati függésben lévő nemzet pár
évtized leforgása alatt a világ vezető ipari államai közé dolgozta fel
magát. Ma a 30 millió népességű ország területileg a világ második
legnagyobb állama. Népe tíz tartományi kormány, illetve három területi
fennhatóság alatt él, az ottawai országos ügyeket intéző föderális kormány
alatt. Fejlett ipara és technológiája hatalmas természeti kincseinek,
magas életszínvonala a fiatal nemzet dinamikusságának és demokratikus
államgépezetének tulajdonítható. Az ország lakossága az államalapító angol
és francia nemzetiségűek és az aboriginal bennszülöttek mellett több mint
150 nemzeti kisebbségből, bevándorlókból áll. Ez a nagyméretű nemzeti
pluralizmus, a bevándorló népek hagyományainak tiszteletbentartásával,
iskolapéldául szolgál a világ nemzetei számára.
Új hazát kereső magyarok
A XIX. századot megelőzően elég
kevés magyar telepes választotta Kanadát új otthonául. Az 1880-as évektől
kezdett fellendülni a magyarok bevándorlása az Egyesült Államokból,
Esterházy Pál telepítési ügynök vezetése alatt. Ma több mint 140 ezerre
tehető az itt élő magyarok száma, s a hajdani farmer kolóniákon túlnőve,
az ország különböző területein, a társadalmi adottságokhoz viszonyítva,
integrálódott körülmények között élnek, az élet majdnem minden
ágazatában.
Négy hullámban érkeztek a
hajdani történelmi Magyarország különböző területeiről. 1914 előtt közel
8000 magyar ajkú vándorolt Kanadába. 1925-1930 között 26,000; 1948-1952
között 12,000, 1956-57-ben 37,000 nyert menedéket ebben az országban. Az
ősbevándorlók túlnyomó többsége agrár múltú volt, a két háború közötti
bevándorlók vegyes, a második világháborút követő D.P.-sek, s az utánuk
jövő hullámok szakképzett és értelmiségi egyénekből tevődtek ki.
Az első bevándorlók nagy része a
préri tartományokban telepedett le. Manitoba, s főleg Saskatchewan
tartományokat még a századfordulón is Kis-Magyarországnak nevezték. A
húszas évektől főleg az ipari vidékeken, városokban eresztettek elődeink
gyökeret. A második világháború után Ontario lett a magyarok fő telepedési
tartománya, Toronto, Hamilton, London városokban. Ma az országos
statisztikai hivatal adatai szerint az itteni magyarság fele Ontarióban
él, s minden öt magyarból négy személy városban lakik.
Az őstelepesek, mint említettem,
mezőgazdaságban, majd fakitermelésben és bányaiparban helyezkedtek el. Az
1945 utániak ipari munkában és közigazgatásban, az ötvenhatosok nagy része
nagy- illetve kisüzemekben, s az ország szellemi és művészeti életében
találtak alkalmazást. Életkörülményeik az ország mindenkori gazdasági
helyzetétől függően alakult. A harmincas évek nagy depressziója elég
mostoha megélhetést, az azt követő gazdasági fellendülés pedig, szorgos
igyekezetük eredményeként is, jómódot biztosított számukra. Alberta
tartományban például él olyan másodgenerációs magyar, aki 3000 aker saját
földön gazdálkodik.
Büszke is lehet ránk!
A kezdeti nehézségek után a
magyarok általában gyorsan feltalálták magukat Kanadában. Nemzeti
hagyományaik megőrzése céljából egyházi felekezeteket, társadalmi és
kulturális szervezeteket hoztak létre. Százakra megy a magyar egyházak,
iskolák, társadalmi és hivatásbeli szervezeteinek a száma, melyeket a
Kanadai Magyarok Szövetsége fog egybe. Az egyházak, a római, a görög
katolikus, a református, a zsidó és más templomok a felekezeti élet
megőrzése mellett a magyar kultúra és szellemi aktivitás végvárait is
jelentik, vasárnapi iskolákkal, önképzőkörökkel, kórusokkal,
tánccsoportokkal szerte az országban. Van Kanadában magyar mérnökök,
tanárok, könyvtárosok, írók egyesülete. Vannak szakkörök, s immár nagy
múltú társadalmi létesítvények, mint a torontói Rákóczi Alapítvány, s a
Calgary-központú Széchenyi Társaság, az előbbire a legutóbbi számunkban
emlékeztünk, fennállása ötvenedik évfordulója alkalmából, az utóbbinak
pedig, többek között a torontói egyetem magyar tanszékét köszönhetjük. Van
Brit Columbiában magyar erdőmérnökök egyesülete, Winnipegen, Hamiltonban,
Victoriában magyar irodalombarátok köre, s mondhatni minden nagyobb
központban magyar kultúrotthon. Az említett magyar tanszék mellett számos
egyetemen és főiskolán magyar nyelvoktatás folyt éveken át.
Gyakran idézzük Jack
Pickersgill, Kanada volt bevándorlási miniszterét, aki nagy szerepet
játszott abban, hogy az októberi forradalmat követően 37,000 magyar
menekült nyert menedéket Kanadában, mondván e sorok írójának, hogy
szorgalmával és tehetségével a magyarok nagy emberi kincset jelentettek
Kanadának, s személy szerint büszke is ránk! Büszke is lehet!
Az itt élő magyarok az ország
legjobbjai közé tartoznak. Hivatási szempontból magyar származású tanárok,
mérnökök, tudományos kutatók, orvosok, lelkészek egész sora hallat magáról
nemzeti és nemzetközi fórumokon. Ismereteink szerint több mint 200 magyar
nyelvű sajtó, hetilapok, folyóiratok, szaklapok, felekezeti, kulturális
kiadványok jelentek meg évtizedeken át. Jelentős hunkarika-gyűjtemények
vannak a kanadai nemzeti könyvtár és levéltár állományában. A torontói
egyetemi könyvtár magyar nyelvű gyűjteménye meghaladja a 25 ezer kötetet.
Az állami és egyetemi könyvtárak milliókra menő természettudományos
könyvei között előkelő helyet foglalnak el a magyar tudósok munkái,
monográfiái, köztük a kanadai magyar kutatók alkotásai. A torontói magyar
kultúrközpont könyvtára 35,000 kötettel szolgálja olvasóit. A városi
könyvtárak polcain,
mint a victoriai is, helyet kapnak magyar nyelvű gyűjtemények is.
Búzabárók, állami díjasok,
kutatók
A magyar bevándorlók
megbecsülését mutatja a kitüntetések sokasága. Magyar származású farmerek
Albertában és másutt országos és nemzetközi díjakat nyertek gabonafélék
nemesítésében. Számos kutató magas állami és tudományos kitüntetésben
részesült (Order of Canada, Royal Society of Canada, Queen's Jubilee
Medals. Ez utóbbi illusztris kitüntetést a victoriai lakosok közül három
egyén kapta, Juhász Gyula és Safranyik László erdőmérnökök, és Miska János
író és bibliográfus. A torontói egyetem vegyésze, John Polányi Nobel-díjat
kapott.) Otthon végzett egyének álltak és állnak ma is tudományos
intézetek élén. Kanadai magyar történészek, szociológusok, irodalmárok,
bibliográfusok munkássága eredményeként a kanadai egyetemeken és
főiskolákon is megindult a magyarság iránti érdeklődés, tézisek és doktori
disszertációk egész sora foglalkozik a magyar nyelv, társadalom,
közgazdaságtan és történelem kérdéseivel. Tehetséges magyar származású
írók kapnak hangot élvonalbeli angol nyelvű lapokban és antológiákban.
Munkáikat ismertetik tankönyvekben, életrajzi adataik ott szerepelnek,
mint korábbi számunkban is említettük, országos lexikonokban,
katalógusokban. Ez országban közel száz magyar író munkásságát
regisztrálják a Nemzeti Könyvtár katalógusában. Az illusztris Torontoi
Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent nemzetiségi irodalmi
bibliográfiámban a magyarok az elsők között szerepelnek, egy vonalban a
nálunknál tízszerte nagyobb lélekszámú ukránokkal, németekkel, olaszokkal.
Együtt ünnepelt velünk az ország
Jeles eredményeink között
említendők a torontói és vancouveri magyar színjátszó csoportok, a nagyobb
városok kórusai, néptánc csoportjai, melyek évtizedeken át regionális és
országos vetélkedőkön színezik, gazdagítják ez ország kultúráját.
Megbecsülésünket jelzi az is, hogy több kanadai városban magyar napok
vannak, városházaik homlokzatán magyar nemzeti lobogókat lenget a szél.
Kereszténységünk millenáris megünneplésén Calgary városában több mint
kétezer ünneplő közönség vett részt a Jubilee Auditoriumban, kanadai és
bevándorló együtt ünnepelve velünk. Városunkban, Victoriában is hasonló
bensőséges ünneplésnek voltunk részesei államalapításunk 1000. évfordulója alkalmából.
Kanada magyarsága abban az
áldott helyzetben van, hogy békés körülmények között élhet, alkothat,
nemzeti, vallási megkülönböztetés nélkül bízvást alapozhatja meg
egzisztenciáját. Kanada nemzeti erőssége sokszínű, plurális társadalmi
összetételében rejlik. Az ország államhatalma nagyon bölcsen felkarolja
ezeket a nemzetiségi adottságokat, buzdítván kisebbségeit hagyományaik
ápolására. Kanada népe tisztában van azzal, hogy azok a bevándorlók válnak
igazán értékes állampolgárokká, akik szolgai beolvadás helyett szellemi
értékeik hozzáadásával járulnak az ország s bizonyos fokig az emberiség
jobbításához. Lépjünk az új esztendőbe ezekkel a felemelő gondolatokkal, a
körülöttünk tornyosuló nemzetközi gondok-bajok kiegyensúlyozására, otthoni
és a nagyvilágban élő véreink sorsa jó alakulása reményében. Az ember
alapjában véve jó lélek, mindig megtalálja nehéz helyzeteiben a társadalom
számára a helyes megoldást.
Miska János |
