KÖNYVEKRÕL
A magyarok barátja

Out of Hungary címmel jelent meg Carol Wootton gyűjteménye, a Towner kiadó gondozásában. A fedőlap a magyar tricolor színt viseli, hátlapján amerikai Kossuth Lajos emlékére kiadott postabélyeggel, “Champion of Liberty” felírással. A gyűjtemény a szerző elbeszéléseiből, esszéiből, valamint vendégszereplő irók , köztük Sisa István: The Spirit of Hungary, Adrienne Watt: “The Sopron Factor”, Bernie Lucht: “Albert Szent-Györgyi”, Maureen McTeer (Joe Clark felesége): “In My Own Name”, Anna Porter: The Storyteller műveiből ad ízelitőt.

A kötet Wootton megemlékezésével kezdődik, Cziffra György zongoraművész bécsi fellépéséről, mely 53 év távlatából is feledhetetlen élményt jelent számára. A fiatal Carol maga is zongoraművészi pályára készült. Tanulmányait Londonban, majd a bécsi zeneművészeti akadémián folytatta. Az utóbbin éri az 56-os forradalom, mely életbevágó hatást gyakorol pályafutására. A szabadságharc eltiprását követő hónapokban magyar menekültek árasztják el az osztrák fővárost, s a fiatal diáklány, tanulmányait megszakítva, a menekültek megsegítésére fordítja idejét. Ettől kezdve nem is tér vissza zenei tanulmányaihoz. Victoriában, mint a helyi sajtóból megtudjuk, szülei gyűjtést indítottak Carol nevében a magyar menekültek támogatására.

Az eseményt a kötetben szereplő “Wien, 1956” c. elbeszélésében örökíti meg, Helen zenetanuló személyében, aki az író prototípusa lehet. A sztori eredetileg The Page Turner című könyvében jelent meg. Anda Gézáról szóló megemlékezését Singing Masters of My Soul c. gyűjteményéből vette át. “Herr H.” c. írása Svájcban játszódik le, s eredetileg Preening Clefs című kötetében jelent meg. Egyik hősnője, Márta grófnő ötvenhatos menekült, akivel életreszóló barátságot köt.

Carol Wootton Victoriában született, s itt él ma is. A victoriai és amerikai egyetemeken angol irodalmat és alkotóírást (creative writing) tanított. Beszélgetésünk során elmondta, hogy az 56-os menekültek, valamint zeneművészeink ismeretén át magyar barátnak érzi magát.

Életek és szerelmek

A múlt évben látott napvilágot Budapesten a fenti címmel Unoka József orvos életrajzi regénye, Kokas József írói álnév alatt. Mint a kötet hátlapján is olvasható, dr. Unoka korrajzot ígér fiatal hőse, Kérpataki Jóska életútján át. A regény a hős vallomásaira épül, hasonlóan Móricz Zsigmond A boldog ember című regényéhez. Az alcímekre bontott részletekből tudomást szerzünk a múlt századi magyar élet mondhatni minden mozzanatáról, a békeidőkről, a pusztitó háborúról, megszállásról, deportálásokról.

A szerző egészségügyi pályán ért el példás eredményt, mint a debreceni kórház vezető orvosa, s szakavatott bepillantást nyújt a tudományos világ alakulásába is. A regény értékét a hétköznapi élet hiteles ábrázolása nyújtja. Hőse elidőzik a fajtáját érintő anyakönyveknél. Sokat tanul elődei kilenc emberöltőt kitevő történetéből, örömeiből, szenvedéseiből. A száraz adatokon át átéli övéi erényeit és fogyatékosságait. Kiterjed figyelme a vidéki élet részleteire, a kavalkádos vásárokra, az évszakok változásaira, a földművelési munkafolyamatok és módszerek leírására. Még azt is megtudjuk a regényből, hogy a fiatal hős nem szerette a paszulynyűvést – én sem! -. Az egyes munkamódszerek, mint a gazdasági felszerelések, eke, kapálóeke, borona egy tíz éves fiú által a szekérre való felrakása bennem is eleven emlékeket idézett fel.

Megrázó erővel adja elő a falu társadalmi megcsonkítását, miután a megszálló szovjetek robotra elhurcolták a munkaképes férfiak nagy részét, akik tömegével pusztultak oda a borzasztó gulágtáborokba. Érezni lehet az otthon maradt özvegyek és árvák szánalmas helyzetét, az apa és férj nélküliség keservét. Összefogással, kaláka módszerekkel, egymáson való segíteniakarással élték át a megpróbáltatásokat. A régi, bár ezernyi küzdelemmel, nélkülözéssel teli, de mégis szép időknek érzett korszak hészioszi leírása, a terménybetakarítás, a fonók, a családok mélyrefutó és kötődő szálai gyönyörű leírása adja a könyv legszebb részeit.

Bepillantást nyújt a kor nevelési módszereibe, az elemi iskolától az orvosi egyetemig. Régi emlékeket idéznek fel a kezdetleges vidéki egészségi elérhetőségek, a lavorban való tisztálkodás, a primitiv higiénia eredményeként elharapódzó járványok, torokgyík, skarlát, himlő, tifusz, kolera, pestis elképesztő puszítása. Mint írja, sok gyereket kellett szülni az anyáknak, hogy a túlélők elérjék a hasznosság idejét, a felnőtt kort.

A divatossá váló elvilágiasodás ellenében szép stilusban fogalmaz, kerüli az idegen kifejezéseket, az ellenszenves módikat. A kötet lapjain az életből jött feledhetetlen jellemek, olykor erotikus, pajzánokó, de egészséges életösztönökkel rendelkező, magunkra ismerő alakokkal találkozunk.

Ez a regény megérdemelne nagyobb kiadást. Kötelező olvasmányként kellene tanítani fiataloknak és felnőtteknek.

Miska János

Vissza az SZ.M.-Online oldalra