Komlóssy József beszéde a victoriai Magyar Kultúrközpontban a kisebbségek érdekében végzett tevékenységérõl

Nehéz egy estét összefoglalni amikor a húsz percre tervezett beszéd harmincöt percig tart, a kérdések húsz perc helyett harminc percig tartanak és akkor is csak azért szakadtak félbe mert a kérdéseket megállítottam azzal, hogy egy rövid szünet után, kávézás és süteményezés közepette tovább lehet õket folytatni. Így is történt. Komlóssy úr beszéde alatt a közel negyven megjelent érdeklõdõ csendben figyelt. Lenyûgözve hallgattuk feleleteit a feltett kérdésekre. Olyan csend volt, hogy biztosan meg lehetett volna hallani, ha egy tû a padlóra esik.

Ki ez a Komlóssy József, aki így lenyûgözte a megjelenteket a magyar kisebbségek érdekében tett tevékenységeinek elmondásával?
Komlóssy József másodéves erdõmérnök hallgató volt 1956-ban Sopronban, akit a sors keze, közel kétszáz társával és tanáraik egy részével Vancouverbe, a British Columbia Egyetemre sodort. A Sopron Divisioról végzett, 1960-ban. Két évig Vancouver sziget észak-nyugati részén dolgozott mint gyakorló erdõmérnök. 1962-ben átment Európába édesanyját meglátogatni, majd Svájcban telepedett le, ahol a zürichi mûegyetemen folytatta tanulmányait. Végzés után mérnöki munkát végzett és abból ment nyugdíjba, 1998-ban.
Már nyugdíjba menetele elõtt kb. tíz évvel a Kárpát medencében élõ magyar kisebbségek keserves helyzete tettre kényszerítette. Azóta kifejtett munkájának köszönhetõ, hogy ma a magyar parlament kisebbségi szakértõjeként az európai tanács magyar küldöttségének a tanácsosa Strasbourgban. Szakemberként kezelik a belsõ önrendelkezés, a területi autonómia és regionális önkormányzat terén, úgy a Kárpát medencében mint az Európa Tanácsban is.

Néhány konkrét példa fõbb tevékenységeire, melyekre jogosan lehet büszke. 1993-ban az ENSZ plenáris gyûlésén a vajdaság, azaz a Bácska-Bánáti problémákkal kapcsolatban szólalt fel a magyar kisebbségek érdekében. Ezt a felszólalását a tekintélyes német napilap, a Frankfurter Allegemeine Zeitung, két teljes hasábban közölte. Ezt tizenkét másik, hasonló felszólalás követett. Ezek közül Komlóssy azt tartja legfontosabbnak amit a vallási diszkrimináció témája alatt a csángók ügyében tett Bécsben, 1999-ben. Itt a következõ példával illusztrálta a vallási diszkriminációt. Romániában a többség vallása orthodox, ami azt jelenti, hogy a kisebbség vallási felekezetei, mint a római katolikus és protestáns egyházközségek, nem kapnak anyagi támogatást az államtól. Három héttel a bécsi konferencia után Jakubinyi György gyulafehérvári érsek levélben köszönte meg Komlóssy bécsi beszédét, ugyanis ezt követõen három hétre megkapták az állami segélyt. Isten áldását kívánta további munkájához.

Újabban az Európa Tanács és az Európai Unión belül dolgozik. 2002 és 2006 között öt határozati javaslatát sikerült elfogadtatni más nemzetiségû politikusok támogatásával. Ezek közül három javaslatról az elkészült jelentés már elfogadást is nyert. A csángókkal kapcsolatos jelentés eredménye, hogy egyes moldvai iskolákban több száz gyerek tanulhat magyarul, legalább fakultatív alapon.
Munkája eredményének egy másik példája, hogy Szelmenc falu, melyet egy patak szel ketté és a második világháború óta el volt választva Ukrajna és Szlovákia között, nemrégen egy hidat kapott ami összeköti a fõleg magyarlakta Ungvidéket (Ukrajna) Szlovákiával.

Munkája elismeréseként 2004-ben Dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztet adta át Komlóssy Józsefnek.
Munkásságáról a Duna TV egyórás filmet készített, amit az M2-es adó 2007 januárjában vetített le.

Földrendezési kezdeményezésének eredménye, hogy a székelyföldi Gyergyóremetén lesz egy kisérleti project, ahol kipróbálják, hogyan lehetne a földmûvelésbõl kiöregedett mezõgazdáktól úgy megvenni a földet, hogy életük végéig évi jövedelmet kapjanak.
70-80 hektáros gazdaságot alakítanának ki, ahol a fiatal családoknak bérbe adnák a földet és a térség gazdái egyénileg termelnének, de a termékeiket közösen dolgoznák fel és közösen is értékesítenék. A fiatal családok bármikor kiléphetnének a megegyezésbõl, de meg is vehetnék a földet amiért megdolgoztak. Ezzel megoldódna a gond, az öreg székelyeknek nem kellene eladni a földjüket és a fiataloknak lehetõség adódna, hogy földmûveléssel foglalkozhassanak – így a föld magyar kézben maradna.

Jóska sokat tett és tesz a székelyek érdekében mivel õ is Erdélybõl származik, de ugyanakkor nem felejtkezik meg a más vidéken élõ magyar kisebbségek sorsáról sem. Ezt mutatja Autonómiák Európai Kartái címet viselõ határozati javaslata, valamint a Vajdaságban a kisebbségek (fõleg a magyarok) elleni atrocitások nyilvánosságra hozatala. Az ezzel kapcsolatos jelentések még készülõben vannak.

Az egyik feltett kérdés az este folyamán az volt, hogyan tud ilyen eredményeket elérni az Európa Tanácsnál és az Európai Uniónál is, ahol többféle pártokból és többféle országból vannak a politikusok? Jóska válaszából kiderült, hogy vannak ismerõsei és barátai különbözõ országokból és különbözõ pártokból, akikkel pragmatikusan együtt tud mûködni és akik készek támogatni javaslatait. - Én nem valaki vagy valakik ellen akarok beszélni, én az elnyomott kisebbségek nevében akarok szólni - válaszolta Komlóssy József egy másik kérdésre.

Jóska, te példát mutatsz nekünk, hogyan kell együtt dolgozni, még ha nem is mindenben értünk egyet. Példát mutatsz abban is, hogy a nyugdíjas években sem szabad a babérokon ülni, hanem egy nemes célért kell dolgozni és tevékenykedni. Ezt kell mindnyájunknak megszívlelni és eszerint cselekedni. S ha nem is olyan széles körben mint te, de legalább közvetlen környezetünkben.

Dr.Ötvös Imre

Vissza az SZ.M.-Online oldalra