Kiskarácsony - Nagykarácsony...

A gyerekekre szánt Mikulás az egyik legszebb hagyományunk. A legutóbbi szervezésénél bizony zavarban voltunk, hisz Kövér Kati Magyarországon volt. A klubtársak viszont lelkes szorgalommal diszítették ki a termet, úgyhogy vasárnap délutánra minden készen várta a kicsinyeket.

Elnökünk, Ötvös Imre köszöntőjével el is kezdődött a műsor. Kabáth Judit énekszólóval, cselló játékkal és egy duettel lépett fel Panuska Jánossal együtt. Fias Zsuzsa a tőle megszokott finom modorban egy elbeszélést olvasott föl. A felnőttek műsora aztán úgy végződött, hogy karácsonyi dalokat énekeltünk.

Az elnök itt ragadta meg az alkalmat arra, hogy külön köszönetet mondjon a Balázs házaspárnak az egész évi szorgalmas munkájukért.

Hadd legyen titok, de elárulom: Szamecz Tibor volt a Mikulás és megintcsak nagyon jól csinálta. A gyerekek szép sorban az ölébe ültek és ki-ki mondta a maga kis kérését. Utána az ajándékcsomagokkal a kezükben vissza a szűlői karok biztonságába.

Jómagam csak néztem őket ámulva és ott járt bennem a vágy: milyen jó lenne újra hinni a mesékben!

Hazafelé menet aztán más is eszembe jutott. Valamikor a Mikulás délutánok úgy voltak összehozva, hogy azon a gyerekek voltak a főszereplők. Mondták a verseket, énekeltek, csinálták ki mit tud alapon. A felnőttek pedig önfeledten gyönyörködtek. Szerintem jó lenne ezt visszahozni. Ha már csak a Mikulás tudja őket behozni a klubba, legyen az a délután valóban az övék. Talán így jobban megőrzik magukban, így lesz emlékezetes nekik. A felnőttekre tartozó dolgokat máskorra kellene hagyni.

Aztán elment a Mikulás, jött a kávé, sütemény, gyümölcslé, kötetlenek lettek a felnőttek is. A klubban viszont gyerekzaj volt, amit nagyon de nagyon jó volt hallani, mégha csak egy délutánra is.

Vaszkó Ági

Kattintson ide - Nyomtatható változat - PDF formában

Vissza az SZ.M.-Online oldalra