HAGYOMÁNYOS KATALIN BÁL

Szép, régi hagyományok elevenednek meg évrõl évre és mink is folytatjuk itt Kanadában ezeket a hagyományos, nevezetes eseménnyel teli napokat. Az otthoni hagyományok szerint a névnapok ünneplését jobban kultiválják az emberek mint a születésnapokat.

A névnapok ünneplésére igen nagy súlyt fektetnek, már napokkal elõtte nagyban készülõdnek a fogadásokra, mert tudják, hogy a családtagok, barátok, szomszédok a névnapi ünnepeltet ezen a napon nagy megtiszteltetésben részesítik. Az ünnepelt hálaadása pedig abban mutatkozik meg, hogy a köszöntõket étel, ital várja. Sok nevezetes névnapot tudnék felsorolni, mint például György, Sándor, József, Benedek, Erzsébet, Katalin, Miklós és Luca. A nevekhez és az adott dátumhoz hagyományok, szólások fûzõdnek. Például: március 18-19-20, Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. Ez idõ után meleg napok várhatók. Az õszi Katalin bál, november 25, Miklós, december 6 (Mikulás ünnepe), december 13 pedig Luca napja. Úgy készül mint a Luca széke, szól a hozzá kapcsolódó mondás, ha valami lassan készül. És a Luca széket készítõ személy az, aki a boszorkányokat felismeri és elûzi.

Ezeket csak vázlatosan említettem meg, és most rátérek a november 22-én rendezett Katalin bálunkra. A névnapok ünneplése kapcsán került a felszínre a magyar klubban is az az ötlet, hogy tartsunk egy szép, hagyományos estét. Már több ízben volt és bizonyára lesz is részünk élvezni hasonló, vidám estéket. Hónapokkal elõtte a zenészek lekötését kellett intézni és a dátum közeledtével pedig részletesen megtárgyaltuk szakácsainkkal, Sanyival és Katival, hogy ezen az estén mivel lepjük meg a jelenlévõ vendégeket. Így jött létre, az évszaknak megfelelõen, a töltött káposzta és almás rétes gondolata. A Katalin bál mindig népszerû volt és ez alkalommal is szép számban jelentek meg az emberek a kultúrotthonunkban. Vidám, jó hangulatban telt el az esténk, a Katalinokat szép virágcsokrokkal köszöntöttük. S mivel Erzsébet napja egy héttel elõtte volt, november 19-én, így az Erzsébetek részére is köszöntõt és jókivánságokat mondtunk.
 
A finom vacsora elfogyasztása után megkezdõdött a zene és a társaság táncra perdült. Kellemesen szórakoztunk a késõ esti órákig, éjfél elõtt álltak csak le a zenészek és ekkor kezdtek lassan hazafelé vonulni vendégeink. Mindenki élvezte a finom vacsoránkat és a hangulatos zenét.
Köszönetet kell mondanom a szakácsoknak és mindazoknak, akik segítséget nyújtottak az est létrehozásában.

Kövér Kati
 

 

Vissza az SZ.M.-Online oldalra