Island Hungarians - Newsletter - Online Version

2009. május-június - May-June, 2009


A KANADAI EGÉSZSÉGÜGY ÚTTÖRŐI

Ígéretesnek indul ez évben is a tavasz a Szigetvárosban. Visszafelé számlálva az eseményeket, április 4-én jól sikerült Nagy János és Mária 50 éves házassági évfordulója. A magyar kultúrközpontban összegyűlt rokonok és barátok sokasága ünnepelte a népszerű házaspárt aranylakodalmuk alkalmából. Előtte való vasárnap pedig a Fias-kultúrcsoport sikeresen vendégszerepelt Nanaimoban. A Harbour City lelkes magyarjai vastapssal jutalmazták a szilveszteri ünnepségnek is megfelelő színes műsort.

Hasonló sikerrel zajlott le nemzeti ünnepségünk is. Voltak szavalatok, Kossuth-dalok, szép ünnepi megemlékezések. A nemzeti ünnepségre meghívást kapott egyik tagunk Nanaimoba, mint ünnepi szónok. Izgalommal várták a vendégek az előadót, aki nagy hóviharban érkezett meg, a gyakorlott kocsivezetőt is próbára tevő Malahat hegyeken át. Annál kedvesebb fogadtatásban részesült a gyönyörűen feldíszített és gazdag műsort nyújtó Magyar Házban.

Februárban pedig a helyi Douglas Magazine szerkesztősége rendezett műsort a korábban meghirdetett pályázat eredményei kihirdetésére és a jutalmak átadására. Magyar részről is nagy érdeklődés kísérte az előkelő Grand Pacific Hotelben megrendezett eseményt, mert a kitüntetettek között a fajtánkat érintő intézmény is szerepelt.

Az említett magazin pályázatot hirdetett helyi ipari és kereskedelmi vállalatok, valamint nevelésügyi intézetek részére, újdonságos alkotásaik/elveik bemutatására. Közel ötven pályázó vett részt a vetélkedésen. Volt köztük divattervező és ruha-készítő kisüzem; volt kávéforgalmazó üzleti vállalat, elektronikus kompresszorokat gyártó üzem és organikus cefretermelő cég. De volt egy három évvel ezelőtt alapított egészségügyi főiskola is, mely a tíz pályázati nyertesek között is szerepelt. Büszkeség járta át a helyi magyarság szívét, amikor kitudódott, hogy a kitüntetettek között a Pacific Rim College alapító dékánja, dr. Benedek Viktor is ott volt.

Benedek Viktor Beregszász környékén született protestáns családban. Az ünnepség végén elbeszélgettünk dr. Benedekkel, s elmondta, hogy a református lelkész-feleség nagymama által betanított imádságot olykor még ma is elismétli, ha lefekvéskor nem jön álom a szemére: Református magyar vagyok / Amíg élek az maradok. / Megígérem, megfogadom / Hogy hitemet holtig tartom. Ámen! Orvosi tanulmányait a Szovjetunióban kezdte, és Szegeden fejezte be 1982-ben. Szögedében végezte otthoni öt éves pályafutását is, mint gyerekgyógyász, mint plasztikai sebész és családi orvos.

A hazai pályafutására így emlékezik:

- Általában kellemes emlékeim vannak a magyarországi prakszisommal kapcsolatban – mondja. – Szerettek a betegeim, anyagiakban sem volt hiányunk. De az akkori elfogult politikai rendszer megnehezítette az életünket. Kezdetben azt hitték rólam, hogy “szovjet állampolgár” létemre egyből belépek a pártba. Miután erre nem voltam hajlandó, mindent elkövettek, hogy megkeserítsék az életemet. Tűrtünk, amíg lehetett. Amikor azonban még az orvosi ügyeletes telefonomat is megvonták, elhatároztuk a feleségemmel, hogy elhagyjuk az országot. Elfogadtam egy meghívást egy Ausztriában rendezett orvosi konferenciára. Becsomagoltunk, s három gyerekkel útnak indultunk - a hontalanság felé. Tizennégy hónapi menekülttábori élet után beutazást nyertünk Kanadába. Winnipegen töltöttünk két és fél évet.

Kanadában különböző egészségi ügyekkel kapcsolatos beosztásban, öregségi otthonokban dolgozott. Irányított egy 79-ágyas öregek otthonát, volt nyugdíjasok otthonának tulajdonosa. Szakiskolákban tanított anatómiát, élettant, pathológiát, biokémiát, sebészeti, belgyógyászati, gyógyszertani tárgyakat. Miután elvégezte Vancouverben a tanárképző szakot, hivatásbeli nevelőknek is nyújtott továbbképzést pályájukon.

- Én az orvostudományt oroszul, ukránul, magyarul, latinul, görögül tanultam - folytatja. – Kezdetben nehézséget jelentett e tudomány angol nyelvre való átültetése. De szorgalmas magánképzés útján sikerült legyűrnöm a kezdeti nehézségeket, s nem okoztak különös gondot a nyelvi problémák.

- Mi adta a gondolatot a Pacific Rim College megalapítására?

- Részben az édesapám példája, aki a gyógymasszázs, akupunktúra és gyógypedagógia „nagymestere” volt. De főleg az orvosi tudományokban tapasztalt hiányosságok létezése. Gyakorlatom folyamán rájöttem, hogy Kanadában nem létezik, vagy nagyon gyerek cipőben jár a természetgyógyászati kiképzés, hogy annak praktikumáról ne is szóljak. Szükségesnek láttam egy olyan főiskola megalapítását, amely a gyógyszeri kihatások veszélye nélküli, természeti gyógykezelést alkalmazza.

- Másrészt pedig a kanadai egészségügyi oktatási módszerek hiányossága is ösztökélt egy főiskola létrehozására. Kanadában a hagyományos orvosi kiképzés a betegségre és gyógykezelésre, és nem az egészségre, a betegség megelőzésére irányul. Ez a módszer túlzottan egyoldalú, s ezért nem egészen kielégítő. Ebben meggyőzött egy hajdani növendékem is, aki Ph.D. fokozatot szerzett az orvostudományban. Ketten eldöntöttük, hogy egy olyan iskolát alapítunk, amelyben a tudásszint javítását nem befolyásolják kompromittáló körülmények.

Évekbe került, miután a bürokrácia buktatóit túlélve, megkapták az engedélyt a főiskola létrehozására. A részletes tanterv elfogadtatása után 2006 szeptemberében megnyílt a Pacific Rim College, Victoria szívében, a Park Square komplexusban. Ma ez az egyedüli természetgyógyászati főiskola Kanadában, melynek szakképzett tantestülete kilenc tantárgyból nyújt választási lehetőséget a növendékeknek, egyéves kurzustól ötéves doktorátusi végzettségig.

- Milyennek tűnik a kanadai egészségügyi rendszer?

- Nem a legjobbnak. Azt meg kell mondanom, hogy az orvosok, s általában az egészségügyi alkalmazottak jól képzettek a hagyományos orvoslásban. Ezt el is várják tőlük az adófizetők, hiszen a nemzeti összjövedelem 49 százalékát emészti fel az egészségvédelem! De sok a panasz. Kevés az orvos, az ápolói személyzet, túl drágák a gyógyszerek, s aggodalmat jelentenek azok valódi, vagy elképzelt mellékhatásai is. Az orvosi szövetség a saját érdekeit védi foggal-körömmel. Bár nagyon is érezhető a végzett gyógyászok alacsony száma (Brit Columbiában évente csupán 50 orvostanhallgató végez!), a szövetség megvonja a külföldről érkezett, hosszú gyakorlattal rendelkező orvosok praktizálási lehetőségét. Ezzel gyarapítja a ,,belterjes szaporulat” negatívumait is. Az Egyesült Államok, de más országok is, felszívják a Kanadában nagy költségek árán képzett élvonalbeli orvosokat.

- Másik probléma pedig az, mint említettem, hogy Kanadában a gyógykezelésen van a hangsúly, ami rendkívül költséges és nem kielégítő módszer. Számos más országban a betegség megelőzését és az egészség megóvását helyezik előtérbe, ami humánusabb és gazdaságosabb eljárásnak bizonyul. Ha majd Kanadában is előtérbe kerül ez az eljárás, akkor lesz igazán nagy fontossága a Pacific Rim College-hez hasonló főiskoláknak.

- Mondjál valamit a családodról.

- Erről elfogultság nélkül nem is szólhatok – válaszol. – Csodálatos szerető, buzdító családdal áldott meg az ég. Magyarországi feleségemmel, Ildikóval Beregszászon ismerkedtünk meg. Hét és fél évi levelezés után házasságot kötöttünk, s ennek eredményeként költöztem át Magyarországra. Három fiúgyermekünk van. Rafael 30 éves, edmontoni barátnőjével a PRC-n végzett, a kínai hagyományos orvoslást választotta specialitásul. Itt élnek a városban. Adrián 28 éves, magyarországi feleségével szintén Victoriában él. A victoriai egyetemen pszichológiai képzettséget szerzett. Japánban, Ausztriában és Magyarországon angol nyelvet tanított. Ma japán vállalatnál továbbra is angolt tanít. Mario fiúnk 26 éves, üzlete van, számítógépes rendszereket tervez. Nevéhez fûződik a 2010-es téli olimpiász üzleti számítógépes programjának kidolgozása. Mindhárom ismeri a magyar történelmet, ír, olvas, jól beszél magyarul.

A Douglas Magazine szerkesztői abban a tudatban ítélték oda a PRC, és látnoki nevelőinek a kitüntető díjat, mert növendékeiket, s rajtuk keresztül az egész társadalmat egészséges életmódra, egészséges táplálkozásra, a betegségek megelőzésére nevelik.

- A bírálóbizottság bennük látja a holistic medicine zászlóvivőit - mondták.

- A fõiskolánk máris dicséretes eredményeket tud felmutatni. Zanzibárban, Sri Lankában fiókintézetünk van, ahol több hónapos nevelési és gyakorlati lehetőséget nyújtunk a növendékeknek. A PRC szervezi a Pán-Afrikai-Programot, mely Ugandában, Tanzaniában és Kenyában képez gyógyászokat. Hasonló intézetek ügyében tárgyalásokat folytatunk Kínával és Kenyával is. A főiskola növendékeink száma a világ minden részéről egyre növekszik, tanári karunk fokozott lelkesedéssel végzi munkáját. Előttünk a jövő.

Sok sikert kívánunk az ország legifjabb főiskolájának és nevelőinek!

Miska János

 

 

Vissza az SZ.M.-Online oldalra

© 2009 Hungarian Society of Victoria. All Rights Reserved.