Island Hungarians - Newsletter - Online Version

2008. július-augusztus - July-August, 2008


PELVAY MÁRIA ELÕADÁSA PETÕFI SÁNDORRÓL

A victoriai Irodalombarátok Köre június 18-án tartotta a 2007/08-as évad utolsó előadását a nyári szünet megkezdése elõtt. Az előadó Pelvay Mária volt, aki igen értékes, szemléltető előadást tartott legnagyobb költõnkről, Petőfi Sándorról.

Bárhol és bármikor, ha szó esik a magyar irodalomról, azonnal Petőfi Sándor jut eszünkbe és költõnk a magyar tudatban egyértelmû mindazzal, amit lírának, amit költészetnek nevezünk. Ő az a költõ, akinek képe legerősebben él bennünk, akit nem kell a feledésből kiásnunk és zsenialitását bizonyítja, hogy versei a mai napig is megõrizték varázsukat, költészete soha nem válik időtlenszerûvé.

Tény, hogy manapság Petőfi Sándor nevét legtöbbször az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos események során említjük fel és Pelvay Marika célja volt, hogy Petőfi Sándornak ne a politikai szereplését domborítsa ki, hanem mint a magyar irodalom egyik legnagyobb lírikusát mutassa be.
Kétségtelen, hogy Petőfi fellépése döntõ fordulat a magyar irodalomban. Valami olyat hozott, ami az előzményekből nem következett, ami szakítás a múlttal, amit az irodalomtörténet lírai realizmusnak szokott nevezni. Petőfi tette a magyar nyelvet teljesen egyenrangúvá a nyugati nyelvekkel. Az angol Byron és a német Heine példát mutattak és bátorítást adtak, hogy lehetséges a költészetben a közvetlen, az egyszerû önkifejezés, amelyhez Petőfi mesterien értett és költeményeiben indirekt módon fellelhetjük a tiltakozást az úri, nemesi költészet merev szabálytana és konvenciói ellen.

Pelvay Marika, költőnk kalandos, romantikus életútját párhuzamosan illusztrálta az odaillő versekkel, amelyeket az irodalombarátok körének tagjai szavaltak el. Petőfi irodalmi szegénylegény volt a nemesi, feudális Magyarországon, sok viszontagság, éhezés, megalázás jutott számára és költészetében nincs törés a mindennapi élet eseményei és annak költői feldolgozása között. Ezért is vált annyira népszerûvé és zárta szívébe a nép. Gondolatai, a mi gondolataink is, végtelenül emberi, - megy hazafelé a szekéren és azon gondolkodik, hogyan köszöntse édesanyját... az élmény olyan egyszerû és ebben áll Petőfi megdöbbentő mûvészete, hogy az ilyen közös, egyszerû emberi eseményeket, egy egy rövid sorral, egy képpel, az egészet költemény formájában fel tudja lendíteni a mûvészet magasabb síkjaiba.

Gratulálunk Pelvay Marika sikeres és ügyesen összeállított tanulmányához és köszönjük a közremûködõ tagoknak a szép szavalatokat.

Hazai Gábor

 

Kattintson ide - egyszerûsített, nyomtatható változat, képek nélkül - PDF forma

Vissza az SZ.M.-Online oldalra

© 2008 Hungarian Society of Victoria. All Rights Reserved.