A XIX. századot megelõzõen elég kevés magyar telepes választotta Kanadát új otthonául. Az 1880-as évektõl kezdett fellendülni a magyarok bevándorlása az Egyesült Államokból, Esterházy Pál telepítési ügynök vezetése alatt. Ma több mint 140 ezerre tehetõ az itt élõ magyarok száma, s a hajdani farmer kolóniákon túlnõve, az ország különbözõ területein, a társadalmi adottságokhoz viszonyítva, integrálódott körülmények között élnek, az élet majdnem minden  ágazatában.

Négy hullámban érkeztek a hajdani történelmi Magyarország különbözõ területeirõl. 1914 elõtt közel 8000 magyar ajkú vándorolt Kanadába. 1925-1930 között 26,000; 1948-1952 között 12,000, 1956-57-ben 37,000 nyert menedéket ebben az országban. Az õsbevándorlók túlnyomó többsége agrár múltú volt, a két háború közötti bevándorlók vegyes, a második világháborút  követõ D.P.-sek, s az utánuk jövõ hullámok szakképzett és értelmiségi egyénekbõl tevõdtek ki.

Az elsõ bevándorlók nagy része a préri tartományokban telepedett le. Manitoba, s fõleg Saskatchewan tartományokat még a századfordulón is Kis-Magyarországnak nevezték. A húszas évektõl fõleg az ipari vidékeken, városokban eresztettek elõdeink gyökeret. A második világháború után Ontario lett a magyarok fõ telepedési tartománya, Toronto, Hamilton, London városokban. Ma az országos statisztikai hivatal adatai szerint az itteni magyarság fele Ontarióban él, s minden öt magyarból négy személy városban lakik.

Az õstelepesek, mint említettem, mezõgazdaságban, majd fakitermelésben és bányaiparban helyezkedtek el. Az 1945 utániak ipari munkában és közigazgatásban, az ötvenhatosok nagy része nagy- illetve kisüzemekben, s az ország szellemi és mûvészeti életében találtak alkalmazást. Életkörülményeik az ország mindenkori gazdasági helyzetétõl függõen alakult. A harmincas évek nagy depressziója elég mostoha megélhetést, az azt követõ gazdasági fellendülés pedig, szorgos igyekezetük eredményeként is, jómódot biztosított számukra. Alberta tartományban például él olyan másodgenerációs magyar, aki 3000 aker saját földön gazdálkodik.

Büszke is lehet ránk!

A kezdeti nehézségek után a magyarok általában gyorsan feltalálták magukat Kanadában. Nemzeti hagyományaik megõrzése céljából egyházi felekezeteket, társadalmi és kulturális szervezeteket hoztak létre. Százakra megy a magyar egyházak, iskolák, társadalmi és hivatásbeli szervezeteinek a száma, melyeket a Kanadai Magyarok Szövetsége fog egybe. Az egyházak, a római, a görög katolikus, a református, a zsidó és más templomok a felekezeti élet megõrzése mellett a magyar kultúra  és szellemi aktivitás végvárait is jelentik, vasárnapi iskolákkal, önképzõkörökkel, kórusokkal, tánccsoportokkal szerte az országban. Van Kanadában magyar mérnökök, tanárok, könyvtárosok, írók egyesülete. Vannak szakkörök, s immár nagy múltú társadalmi létesítvények, mint a torontói Rákóczi Alapítvány, s a Calgary-központú Széchenyi Társaság, az elõbbire a legutóbbi számunkban emlékeztünk, fennállása ötvenedik évfordulója alkalmából, az utóbbinak pedig, többek között a torontói egyetem magyar tanszékét köszönhetjük. Van Brit Columbiában magyar erdõmérnökök egyesülete, Winnipegen, Hamiltonban, Victoriában magyar irodalombarátok köre, s mondhatni minden nagyobb központban magyar kultúrotthon. Az említett magyar tanszék mellett számos egyetemen és fõiskolán magyar nyelvoktatás folyt éveken át.

Gyakran idézzük Jack Pickersgill, Kanada volt bevándorlási miniszterét, aki nagy szerepet játszott abban, hogy az októberi forradalmat követõen 37,000 magyar menekült nyert menedéket Kanadában, mondván e sorok írójának, hogy szorgalmával és tehetségével a magyarok nagy emberi kincset jelentettek Kanadának, s személy szerint büszke is ránk! Büszke is lehet!

Az itt élõ magyarok az ország legjobbjai közé tartoznak. Hivatási szempontból magyar származású tanárok, mérnökök, tudományos kutatók, orvosok, lelkészek egész sora hallat magáról nemzeti és nemzetközi fórumokon. Ismereteink szerint több mint 200 magyar nyelvû sajtó, hetilapok, folyóiratok, szaklapok, felekezeti, kulturális kiadványok jelentek meg évtizedeken át. Jelentõs hunkarika-gyûjtemények vannak a kanadai nemzeti könyvtár és levéltár állományában. A torontói egyetemi könyvtár magyar nyelvû gyûjteménye meghaladja a 25 ezer kötetet. Az állami és egyetemi könyvtárak milliókra menõ természettudományos könyvei között elõkelõ helyet foglalnak el a magyar tudósok munkái, monográfiái, köztük a kanadai magyar kutatók alkotásai. A torontói magyar kultúrközpont könyvtára 35,000 kötettel szolgálja olvasóit. A városi könyvtárak polcain, mint a victoriai is, helyet kapnak magyar nyelvû gyûjtemények is.

Búzabárók, állami díjasok, kutatók

A magyar bevándorlók megbecsülését mutatja a kitüntetések sokasága. Magyar származású farmerek Albertában és másutt országos és nemzetközi díjakat nyertek gabonafélék nemesítésében. Számos kutató magas állami és tudományos kitüntetésben részesült (Order of Canada, Royal Society of Canada, Queen's Jubilee Medals. Ez utóbbi illusztris kitüntetést a victoriai lakosok közül három egyén kapta, Juhász Gyula és Safranyik László erdõmérnökök, és Miska János író és bibliográfus. A torontói egyetem vegyésze, John Polányi Nobel-díjat kapott.) Otthon végzett egyének álltak és állnak ma is tudományos intézetek élén. Kanadai magyar történészek, szociológusok, irodalmárok, bibliográfusok munkássága eredményeként a kanadai egyetemeken és fõiskolákon is megindult a magyarság iránti érdeklõdés, tézisek és doktori disszertációk egész sora foglalkozik a magyar nyelv, társadalom, közgazdaságtan és történelem kérdéseivel. Tehetséges magyar származású írók kapnak hangot élvonalbeli angol nyelvû lapokban és antológiákban. Munkáikat ismertetik tankönyvekben, életrajzi adataik ott szerepelnek, mint korábbi számunkban is említettük, országos lexikonokban, katalógusokban. Ez országban közel száz magyar író munkásságát regisztrálják a Nemzeti Könyvtár katalógusában. Az illusztris Torontoi Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent nemzetiségi irodalmi bibliográfiámban a magyarok az elsõk között szerepelnek, egy vonalban a nálunknál tízszerte nagyobb lélekszámú ukránokkal, németekkel, olaszokkal.

Együtt ünnepelt velünk az ország

Jeles eredményeink között említendõk a torontói és vancouveri magyar színjátszó csoportok, a nagyobb városok kórusai, néptánc csoportjai, melyek évtizedeken át regionális és országos vetélkedõkön színezik, gazdagítják ez ország kultúráját. Megbecsülésünket jelzi az is, hogy több kanadai városban magyar napok vannak, városházaik homlokzatán magyar nemzeti lobogókat lenget a szél. Kereszténységünk millenáris megünneplésén Calgary városában több mint kétezer ünneplõ közönség vett részt a Jubilee Auditoriumban, kanadai és bevándorló együtt ünnepelve velünk. Városunkban, Victoriában is hasonló bensõséges ünneplésnek voltunk részesei államalapításunk 1000. évfordulója alkalmából.

Kanada magyarsága abban az áldott helyzetben van, hogy békés körülmények között élhet, alkothat, nemzeti, vallási megkülönböztetés nélkül bízvást alapozhatja meg egzisztenciáját. Kanada nemzeti erõssége sokszínû, plurális társadalmi összetételében rejlik. Az ország államhatalma nagyon bölcsen felkarolja ezeket a nemzetiségi adottságokat, buzdítván kisebbségeit hagyományaik ápolására. Kanada népe tisztában van azzal, hogy azok a bevándorlók válnak igazán értékes állampolgárokká, akik szolgai beolvadás helyett szellemi értékeik hozzáadásával járulnak az ország s bizonyos fokig az emberiség jobbításához. Lépjünk az új esztendõbe ezekkel a felemelõ gondolatokkal, a körülöttünk tornyosuló nemzetközi gondok-bajok kiegyensúlyozására, otthoni és a nagyvilágban élõ véreink sorsa jó alakulása reményében. Az ember alapjában véve jó lélek, mindig megtalálja nehéz helyzeteiben a társadalom számára a helyes megoldást.