|
Biography of John Miska - Miska János életrajza
 |
John Miska
Author
Translator of Literary Works
Bibliographer
Librarian |
Miska János
író,
mûfordító,
bibliográfus,
könyvtáros |

John Miska was born in 1932 in Nyírbéltek, Hungary and received his
elementary education in his hometown. In 1953 he graduated from the
Bocskai István Secondary School in Hajdúböszörmény, and continued
his studies at the Eötvös Loránd University in Budapest (ELTE),
majoring in comparative literature and journalism. His studies were
disrupted by the defeat of the 1956 Revolution. He escaped the
country and arrived in Canada in 1957 and continued his education at
McMaster University, Hamilton, majoring in History and Philosophy,
graduating in 1961. Also attended the University of Toronto Library
School and graduated in 1962.
He held positions at the University of Manitoba, Winnipeg, as head
of the Engineering Library, and worked for 25 years for Agriculture
Canada in Ottawa, as head of the Acquisitions Department, and area
coordinator and regional director of libraries in Alberta and
Central Canada, respectively. He was involved in converting the
traditional manual library practices to automated systems. He has
published 22 book-length bibliographies in the fields of the
agricultural sciences and the humanities. After serving the
profession for 30 years, John took early retirement, relocated to
Victoria, B.C. in 1992, and has lived there with his wife, Marie,
ever since.
In addition to his professional work, over the years he has retained
contact with literature and Hungarian studies. Founder of the
Hungarian-Canadian Authors’ Association, he is regarded as one of
the prime movers of Hungarian literature in Canada. He has published
a series of anthologies, and authored some essays on the
accomplishments of Hungarian-Canadian research scientists, scholars,
artists and writers.
For his literary and professional accomplishments John has received
numerous acknowledgements, including more than a dozen grants from
such institutions as the University of Manitoba, the Secretary of
State (Heritage Canada), and the Social Sciences and Humanities
Research Council. The latter was in the amount of $75,000 that
assisted him in the compilation of the ethnic and native Canadian
bibliography. He is also a recipient of several awards, including
the Queen’s Jubilee Medal (1977), an Alberta Achievement Award for
Excellence in Literature (1978), and a silver and gold medal from
the Cleveland-based Árpád Academy, for his books of stories and
essays. Perhaps the highest honour received was in 2004, when he was
inducted into the Hungarian Academy of Sciences. In 2005 his
hometown named him an honorary citizen.
In his retirement he has edited for five years the Vancouver-based
monthly periodical Tárogató. At present he is editing the
bi-monthly paper
Szigeti Magyarság and is at work on a biographical novel, The Way We
Lived.
Miska János Nyírbélteken született, középparaszti családban, 1932. január 20-án. Származástudata fontos szerepet
játszik szépírói munkásságában. Wass Albert így ír ezzel
kapcsolatban: “Elbeszéléseiben érezni lehet egy mélyebb
dimenzió jelenlétét, az író lelki vívódásait. Nagy szerencse,
hogy Miska János falusi gyerek, s józan földszagú mivoltából
még a kanadai életforma sem tudja kiforgatni...” (Amerikai
Magyar Szépmíves Czéh Évkönyve, 1971). Az októberi
forradalom leverése után Kanadában telepedett le, 1957-ben.
A középiskolát a
hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban, egyetemi
tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
(1953-1956), a hamiltoni McMaster Egyetemen (1958-61) és a
Torontói Egyetemen (1961-62) végezte, újságírás, történelem,
filozófia és könyvtártudományi szakon. A Manitóbai Egyetem
mérnöki könyvtárának vezetõje volt (1962-66). 1965-ben
feleségül vette Maria von Brockhausent. 1966-ban kinevezték
a Kanadai Földmûvelésügyi Minisztérium osztályvezetõ
könyvtárosává. 1972-ben a minisztérium Alberta tartományban
lévõ könyvtárait igazgatta, Lethbridge-i székhellyel. Az
itt alapított kutatóintézeti könyvtár ma is az ország egyik
legmodernebb intézményei közé számít. 1983-tól az 1991-ben
történt nyugalomba vonulásáig könyvtárhálózati igazgató
volt Ottawában. Fontos szerepet játszott a kanadai
tudományos és állami könyvtárak gépesítésében s az
információs forradalom kialakításában. A föderális
minisztériumi könyvtárak számára készített módszertani
kézikönyve elsõnek egyesíti a hagyományos és az
automatizált technikai módszereket, s a könyvtár szakok
javasolt könyvlistáján szerepel ma is.
Több száz irodalmi
tanulmánya jelent meg magyar és angol nyelvû
antológiákban, folyóiratokban és önálló tanulmánykötetekben.
Húsz könyv terjedelmû szak- és irodalmi bibliográfiája látott
napvilágot. Jelentõs munkát végzett a kanadai
magyarságismeret tanulmányozásában. Borbándi Gyula írja
Emigráció és Magyarország (1996) címû munkájában:
"Nincs a nyugati
magyar irodalomnak olyan rendezett tárháza, mint a
kanadai-magyar, köszönet Miska János munkásságának."
Pályája egész során
megõrizte kapcsolatát a szépirodalommal. Egy bögre tej
(1966) címû kötetével kapcsolatban többek között ezt írja
Bisztray György, Hungarian-Canadian Literature (1987)
címû könyvében:
"Miska János az egyedüli magyar prózaíró, aki pozitív szellemben ír
Kanadáról, s behatóan foglalkozik a kanadai magyarok
témáival és beilleszkedésük számos problémájával."
A Kanadai Magyar
Írók Szövetsége alapító elnöke (1967-1974), és örökös
tiszteletbeli elnöke. Négykötetes bibliográfiája
Canadian Studies on Hungarians címmel jelent meg, s 2500
annotációkkal ellátott citátumával úttörõ referenciamunkának
számít a magyarságkutatás terén. 1969-tõl számos elbeszélés-
és tanulmánygyûjteménye jelent meg, köztük az Egy bögre
tej (1969), A magunk portáján (1974),
Kanadából szeretettel (1989), Literature of Hungarian
Canadians (1991), Többnyire magunkról (1996),
Lábunk nyomában (1997), Földiek között (1999),
Jelenlétünk Kanadában (2001). Újabb elbeszéléseiben a
memoárírás szubjektív elemeivel ábrázolja a hazai
retrospektív keretekbe foglalt élettapasztalatokat (“Sztálinvárosban”,
“Gépellenõrök”). A befejezõben lévõ Így éltünk
címû életregényében pedig a Kanadában letelepedett
‘56-os fiatalok
beilleszkedését és életútját mutatja be. Szerkesztõje
a kanadai magyar írók antológiasorozatának (három kötet
magyar nyelven, kettõ: The Sound of Time és
Blessed Harbours) angol fordításban.
Munkásságáért számos kanadai állami stipendiumot (grant)
kapott. Ezek közül figyelmet érdemel az Erzsébet angol
királynõ koronázási emlékérme (1976), az Alberta tartomány
érdemrendje (1977), s a clevelandi Árpád Akadémia ezüst- és
aranyérme elnevezésû
kitüntetés. Nyugdíjas éveiben a vancouveri Tárogató címû
lapot szerkesztette (1994-1999),
késõbb pedig a Szigeti Magyarságot (2003-). Máriával Victoriában él,
több magyar nyelvû lap (Tárogató, Magyar Krónika, Pythagoras Füzetek) munkatársa, s Így
éltünk címû, korrajznak tervezett vallomásain dolgozik.
(Több évtizedes
munkásságának magas szintû elismeréséül a Magyar Tudományos
Akadémia
Miska Jánost a határon túli
köztestületének tagjává választotta.
To the top
Back to John Miska's main page
|