IRODALMI EST - KACSOH PONGRÁC: JÁNOS VITÉZ - NYERS KATI ELÕADÁSA

Dicséret és elismerés illeti meg az Irodalombarátok Körének azon előadóit, akik nem valamelyik elsővonalbeli, közismert költőnkről, írónkról tartanak előadást, hanem olyan irodalmi személyiségeket választanak ki kutatásuk tárgyául, akik nagyságát ugyan senki nem vonja kétségbe, de akiket az az igazságtalanság ért, hogy a haladó korszellem a háttérbe szorította őket és legtöbbször csak szakemberek foglalkoznak múltbeli tevékenységükkel.

Ezért illeti hála Nyers Katit, aki március 18-i összejövetelünkön Kacsoh Pongrácról emlékezett meg, arról a zeneszerzőnkről, aki Petőfi János vitéz című daljátékának a zenéjét szerezte és aki örökreszóló melódiáival egykor az egész nemzetet megríkatta. A mai komplikált világ embere talán mosolyog a múlt század érzelgésein, mert a mai zene sem az, amit valaha zenének neveztünk, ahogy a mai festészet sem az már, amit a régi mesterek valaha podukáltak. Szerintem örök igazságot, örök igazat írt le Szirmai Albert, amikor kijelentette: "Tisztelettel és hódolattal hajlok meg azok tudása és tehetsége előtt, akik a zenei evolúció után új eszközökkel, új formákkal törnek az ideális cél felé. De viszont bátran és állhatatosan teszek hitvallást amellett, hogy csak egy igaz szentség van a zenében: a melódia."

És valóban igy is van. Akárhogy is fejlődik a világ, bevallom, ha Kacsoh Pongrác gyönyörű, fájdalmas melódiáit hallom a János vitéz daljátékból, "Egy rózsaszál szebben beszél", vagy "Kék tó, tiszta tó", meghatódom, könny szökik a szemembe és valószínűleg sokan mások is így vannak. Kacsoh Pongrác dalai, melódiái a szívhez szólnak és örökéletűek. Ezzel magyarázható, hogy ez a daljáték már több mint ezer előadást élt meg a pesti és egyéb magyar színpadokon és soha nem kerül le azok műsoráról.

Nyers Kati alapos kutatómunkát végzett Kacsoh Pongrác életéről és munkásságáról. Gyakran fordul elő, hogy valaki hírnevét nem tanult szakmájában elért eredményeknek köszönheti, hanem annak a foglalatosságnak, amelyet kedvtelésből végez. Kacsóh pedagógus volt, matematika tanár és a matematikai tudásával tapasztalta azt, amit már az antik görög tudósok is felfedeztek, hogy a matematika és a zene szorosan összefüggnek egymással. Kacsoh Pongrác soha nem adta fel eredeti foglalkozását. Mint matematika tanár tanított, majd iskolaigazgató lett Kecskeméten, és Budapesten mint tankerületi főigazgató működött. Azonban a zenével is behatóan foglalkozott és egyéb érdemei közé tartozik az is, hogy az elsők között volt, akik Bartók Bélára felhívták a figyelmet.

A XIX. század magyar költészete az epika remekeivel is megajándékozta a magyar irodalmat. Ezek a művek kettős céllal íródtak. A múlt ragyogó képeivel élesztgették a nemzeti öntudatot és a példaadások tükrében mutatták meg, mire volt képes a nemzet a szabadság védelmében. Petőfi Sándornak a János vitéz mesés fordulataiból tisztán emelkedik ki a nép hősies alakja, Kukorica Jancsi, akit nem veszteget meg a távoli királyságok pompája, hercegkisasszonyok bája, vagy a dicsőség és hírnév. János vitéz, ez a kukoricák közt megtalált Jancsi, csak magyar népe, magyar hazája, magyar földje után áhítozik.

Nyers Kati előadásából megtudtuk, hogy Petőfi mesehősét Bakonyi Károly, Heltai Jenő és Kacsoh Pongrác ültette át színpadra.
Az említettek lelkesen dolgoztak, de kétségek között, hiszen kerülni kellett a híg érzelgősséget, az idegen szentimentalizmust, de mégis megkapó és megható melódiákkal kellett teletűzdelni a daljátékot. A szakemberek, köztük Beôthy László, a Király Színház fiatal igazgatója nem minden alap nélkül tartottak a bukástól. A legnagyobb problémát a zeneszerző kiválasztása jelentette. Hosszabb fontolgatások után Kacsoh Pongrác személyére esett a választás és Kacsoh Pongrác valóban felülmúlt minden várakozást. A bemutató,első előadás már példátlan sikert aratott és a színház estéről estére megtelt nézőközönséggel, akik viharos tapssal köszöntötték a szerzőket és a színészeket. Kacsoh Pongrác melódiáinak megható, magyaros hangzása a közönség széles rétegeit hódította meg országszerte.

Nyers Kati gondoskodott, hogy a hallgatóság ismét hallhassa a daljáték melódiáit és ezeket a dallamokat viszonthallhattuk hanglemezekről, Gyurkovits Mária, Melis György, Zentay Anna és Ilosfalvy Róbert énekszámaival.
Csak gratulálhatunk és hálásak lehetünk Nyers Katinak, hogy előadásával ilyen élvezetet szerzett az est hallgatóságának.
Elismerésünket kell kinyilvánítanunk Fias Györgynek is, aki szakértelemmel, fennakadás nélkül kezelte a komplikált lemezjátszó és erősítő készülékeket.

Hazai Gábor

Vissza az SZ.M.-Online oldalra