Irodalmi est Victoriában

Az Irodalombarátok Köre június 20-án este tartotta nyáreleji mûsorát. A magyar kultúrotthon nagyterme nemzeti eposzunk, a Toldi idézetétõl visszhangzott, a közremûködõ tagok ajkán. Az elõadó Fischer Judit rövid értekezésben ismertette a költõ Arany János pályafutását és elemezte az eposzt, melyet csodálatos mesemondása, gazdag nyelvezete mellett az tett halhatatlanná irodalomtörténetünkben, hogy fejezeteiben az erény elnyeri a maga jutalmát, a fondorkodó rosszindulat, a gonoszság pedig a maga büntetését. A hallgatókra ma is frissítõen hatott a költõ pozitív életfelfogása, a népmesébe illõ, de az életben is elfogadható realista motívumok sikeres alkalmazása.

Az Irodalombarátok Köre havonként tartott programjai nagy népszerûségnek örvendnek már egy évtized óta. Színvonalas elõadások hangzanak el a klasszikus és modern magyar irodalmi vonulatokról és kanonizált alkotóinkról, jelen évadban, Babits Mihályról, s az egyperces novellák mûvelõirõl (Hazai Gábor, kinek színvonalas elõadásait nyomtatásban is ki kellene adni!), Madách Imrérõl (Fias György), a kanadai magyar irodalomról (e sorok írója) és számos más tárgyról. Ha összevetjük tíz év tíz-tíz elõadásának anyagát, ez kitenne magyar irodalomból akár egy főiskolai diplomát is!

A Toldi ismertetés sikerét meghatározta a programösszeállítás ötletszerûsége. Az elõadást az eposz szereplõinek megszólaltatása, felolvasások követték. Az elbeszélõt Fias Zsuzsa és Hazai Magda képviselte részletek felolvasásával, Toldi Miklóst Fischer Miklós, Toldi Györgyöt Kövecses Tamás, Toldi Lõrincnét, az édesanyát Nyers Katalin, Nagy Lajos királyt Fias György, Bence hûséges szolgát Hazai Gábor, s más betéteket Nyers Ferenc és Apt Kamill elevenített fel. Fischer Judit bevezetõjében elmondta, hogy a Toldi eposznál nagyobb sikert azelõtt mû nem ért el a magyar irodalomban, részben hazafias hangvétele, részben egységes világképbeli megjelenítése miatt.

“Toldi Miklós nem csak eszményi népi hõs,” mondotta Judit, “hanem a nemzeti jellem példája is. Rendkívüli fizikai ereje becsületességgel, érzelmi gyöngédséggel, öntudattal, büszkeséggel, továbbá erkölcsi tisztasággal párosul. Egyben a magyar nemzeti egység megtestesítõje is. Nemesi származású, de zsarnoki bátyja elnyomása következtében parasztként él és dolgozik. Ez a lenézett, kisemmizett fiú képes csak megmenteni az ország becsületét. A történet a lovagkorban, Nagy Lajos király uralkodása idején játszódik, amikor az ország becsületét nemcsak háborúban, de békében is meg kellett védeni…”

Az eposz bevezetõ szakasza látomásként jelenít meg egy olyan világot, amelyben az erény gyõzedelmeskedik az ármánykodás felett. “Toldi rendkívül összetett jellem,” folytatta az elõadó. “A nemesi, földesúri büszkeség sajátos módon keveredik benne a jobbágyi lét megalázottságával. Roppant erejével is kérkedõ, dolgos ember, nem olyan, mint a többi béres. Fellobbanó indulatában embert öl – akaratlanul ugyan, nem szándékosan -, de hatalmas lelkierõvel le tudja gyûrni testvérgyilkos hangulatát. Megható és gyöngéd szeretettel ragaszkodik édesanyjához; van benne lelki nagyság, mert a történet végén megbocsájt az õt elveszteni kész ‘rókalelkû’ bátyjának.

A programvezető foglalkozott az eposz nyelvi sajátosságaival, a nyelvi népi elemek alkalmazásával, mely felkelti az élõ beszéd közvetlenségét, a természetesség ízét, színét. “Stílusa többféle elembõl szõtt, ‘alkotott’ stílus, melyben a régi irodalom képviselõjének, Ilosfalvinak szûkszavú strófái, továbbá a korabeli romantika és paraszti beszéd nyelvi elemei ötvözõdnek,” mondotta Judit.

A következõ évad programjait a hagyományos augusztusi ünnepi vacsora alkalmával rögzíti a Kör. Nagy reményekkel és érdeklõdéssel várjuk a további elõadásokat.

Miska János

Vissza az SZ.M.-Online oldalra