AZ ÁPRILIS 16-i IRODALMI ELÕADÁS

Április 16-án megtartott irodalmi esténken Szy Judit tartott felolvasást a nemrégiben elhunyt Szabó Magdáról.
Szy Judit előadását jogos észrevétellel és panasszal nyitotta meg. Megjegyezte, hogy az előadók általában kizárólag férfi irókról, költõkről emlékeznek meg, holott a magyar irodalom kiváló női szerzőket is produkált és ennek bizonyítására választotta Szabó Magdát és annak irodalmi munkásságát előadása tárgyaként.

Valóban, Szabó Magda a háború utáni magyar irodalom egyik legkíválóbb alakja, akinek mûveit vagy negyvenkét különbözõ nyelvre fordították le és ezen a téren ő tartja a rekordot a magyar írók között.
Szabó Magda tehetségével, jellemével, átfogó mûveltségével igazi kultúrember volt és tudjuk, hogy a diktatúráknak legnagyobb ellensége - a kultúrember. Kultúrember az, aki minden körülmények között megõrzi emberségét, integritását és így Szabó Magda is viselte karakterének következményeit, amennyiben a kommunista diktatúra hosszú évekig hallgatásra kényszerítette és még a számára megítélt Baumgarten-díjat is megvonta tőle.

Később, a kommunizmus bukása után Szabó Magda megkapta az összes lehetséges kitüntetést és elismerést, amellyel a hálás nemzet honorálta irodalmi munkásságát és közvetlenül halála elõtt a legmagasabb polgári kitüntetésben is része volt, amelyet a magyar köztársasági elnök személyesen nyújtott át.
Szabó Magda költõként kezdte irodalmi pályafutását és csak későbben kezdett prózai mûveket írni.
Szabó Magda Debrecenben született és 1940-ben doktorált latin-magyar szakon. Iskolai tanárként, majd a kultuszminisztériumban dolgozott és irodalmi munkásságát három verseskötettel kezdte. Csaknem tízéves kényszerû hallgatás után, 1958-ban Freskó cimû regényével jelentkezett és sokoldalú, igen termékeny írói munkásságot fejtett ki. 1978-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, de jóformán megkapta az összes irodalmi díjakat és kitüntetéseket amelyet egy író Magyarországon megkaphat.

Talán legismertebb mûvének címe: Régimódi történet. Ez a regény Szabó Magda családjának történetén belül kidomborítja a XIX. század végi magyar vidéki dzsentri társadalom típusait és emléket állít édesanyja, Jablonczay Lenkének, akinek mostoha és keserû sorsa nem engedte meg, hogy kiélje személyiségének nagyszerû képességeit.

Szy Juditnak őszintén gratulálhatunk, amiért kiváló összefoglalót adott a számára rendelkezésre álló egyórás előadási időn belül, valamint az irodalombarátok női tagjai közremûködésével rövidebb felolvasásokkal adott ízelitőt Szabó Magda elragadó prózájából.

Hazai Gábor

Kattintson ide - egyszerûsített, nyomtatható változat, képek nélkül - PDF forma

Vissza az SZ.M.-Online oldalra