IRODALMI EST KRÚDY GYULÁRÓL

A 2009-es esztendő első irodalmi felolvasását január 21-én Fischer Jutka tartotta Krúdy Gyuláról.
Jutka részletesen ismertette Krúdy életrajzát, családi körülményeit és az előadásból megtudtuk, hogy Krúdy Gyula is áldozata volt a magyar írókat sújtó végzetnek, fiatalon, 55 éves korában halt meg Budapesten.

Jutka előadta, hogy Krúdy Gyula mûveiben az elmúlt időket szemléli, romantikus nosztalgia adja meg regényeinek összefoglaló hangulatát. Krúdy a múltba forduló lélek és akár tíz évvel, akár száz évvel ezelõtt megtörtént dolgokról beszél, a történelmi háttér mindig ugyanaz, a régi szép idők általában, amikor az emberek még nem voltak modern emberek. Krúdy világában az emberek színésznőkért lelkesedtek bánatosan, évtizedeken át, közben pedig igen ízesen ettek-ittak és életük meghatározhatatlan átmenetekkel folyt át álomba és halálba.

Fischer Jutka kifejtette, hogy Krúdy mûveiben megszûnik az elbeszélés egysíkúsága, egyszerre nem egy mese, hanem megszámlálhatatlan mese és történet halad egymás mellett, egymásba fonódottan. Minden út mindenfelé vezet, az olvasót elragadja a mondanivaló a múltba és a jövõbe. Ez a stílus felszabadítja az olvasó fantáziáját is és ezért ez a mûvészet sohasem lehet a nagy olvasótömeg élvezete, Krúdy mûvei valóban a szellemi elit számára íródtak. Krúdy nagyon termékeny író volt. Rengeteg novellát írt, valósággal gyártotta azokat, de számos hosszabb lélegzetû mûve is megjelent, így Az álmok hőse, A francia kastély, A vörös postakocsi és még egyéb munkák.

Krúdy fiatalkori olvasmányélménye volt a keleti mese- és novellagyűjtemény, az Ezeregyéjszaka, ennek hatására választotta Szindbádot novellái hőséül. Így lett kedvenc alakja Szindbád és ezzel a szimbólummal fejezi ki Krúdy, hogy minden ami történt, a közelmúlt és távoli múlt összemósodik a tegnapban.

Szindbád, az "ezeregyéjszakabeli hajós": többször így utal novellái hősére. Krúdy Szindbádja örökli elődje életformáját, nyughatatlanságát, sehol nem tud megállapodni. S bár a novellák eleinte strukturálisan is kapcsolódnak az Ezeregyéjszakához, az alak egyre inkább önállósul. Bár Krúdy mindig tagadta, hogy Szindbád alakjában saját alakmását, alteregóját teremtette meg, a szakirodalom fenntartja ezt a vélekedését, főleg a novellákban fellelhető önéletrajzi elemek és a főhős Krúdy szemléletét tükröző önbírálata és ironikus reflexiói miatt.

Szindbád a korai novellákban felkeresi azokat a nőket, akiket szeretett, újra át akarja élni a múltat, amit utólag szépnek talál, mivel a jelen már nem tartogat számára semmi vonzót. Mindent átélt már az életben, amit lehetett. „Volt gazdag és volt szegény. Szeretett hajadonokat és érett asszonyokat. A legjobb borból ivott, és fillér nélkül ődöngött. Volt hódítóan egészséges, és volt beteg és szomorú… Látott halált, látott születést, esküvőt, házasságtörést és gyilkosságot az erdőben…” Összekeverednek a múlt emlékei és a jelen eseményei, a városkákban „mintha megállt volna az idő”, összemosódnak az idősíkok.

Krúdy Gyula amíg tehette igen szangvinikus, epikureista életet élt. Többször nősült, s bár feleségeitől abszolút hûséget követelt meg, őmaga néha hónapokra elköltözött, járta a mulatókat és a kávéházakat. A harmincas években egészsége egyre romlani kezdett. Szíve, gyomra, mája kezdték felmondani a szolgálatot. A pénzzel sem tudott bánni, egyre súlyosabb anyagi gondok gyötörték. A Margitszigeti szállóból ki kellett költöznie és egy nyomorúságos budai házban vett ki lakást. A lakbért azonban még ott sem tudta fizetni és kilakoltatási végzést kapott. Végrehajtók zaklatták és még a villanyát is kikapcsolták. 1933. május 12.-én halt meg, élete 55-ik évében. A Tanácsköztársaságban viselt szerepe miatt temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.

Krúdy Gyula emlékére Kosztolányi Dezső eme sorokat írta:

Az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképpen lát, mint a többiek… Ez a világ, amit ő álmodik, a bánatos, egyszerű frizurájú nőkkel, a kisvárosi alakokkal, a legendás hercegekkel, máris mese és történelem, a szemünk elől sóhajt el innen…......

Fischer Jutka előadása során Fischer Miklós, Nyers Kati, Hazai Magda, Fias Zsuzsa, Fias György és Kövecses Tamás olvastak fel részleteket Krúdy mûveiből. Fischer Jutka kitünő előadását a hallgatóság megérdemelt, lelkes tapssal jutalmazta.

Hazai Gábor

Vissza az SZ.M.-Online oldalra