Bánk bán Victoriában

Január 16-i irodalmi estünk tárgyát a Bánk bán címû dráma és annak opera változatának az ismertetése képviselte. Fischer Judit, az est programvezetõje elemezte a halhatatlan mû korszakának, a magyar lovagkor (1200-as évek) politikai és társadalmi, valamint a mû megszületése, az 1800-as évek (reformkor elõtti) körülményeit. A színvonalas mûsor levezetésében közremûködött személyek (Hazai Magda: Gertrudis, Fias Zsuzsa: Melinda, Apt Kamill: Tiborc, Fias György: Bánk bán, Fischer Miklós: Petur bán, Kövecses Tamás: II. Endre és Hazai Gábor: Otto) részleteket olvastak fel a drámából.

Az elõadó hangsúlyozta, hogy a dráma alapját a történelmi és szerelmi tragédia képezi. (Megjegyzendõ, hogy némely kritikus még ma sem tudja határozottan eldönteni, hogy történelmi drámáról vagy szerelmi tragédiáról beszélhetünk-e a darabbal kapcsolatban.) ,,Éppen e különbözõ szálakból összefutó eseménymenet, különbözõ forrásokból fakadó indulatok teszik remekmûvé a darabot”, mondta Fischer Judit. “Bár a magyar lovagkorban történik a cselekmény, s a szereplõk nagy része is történelmi alak, Katona saját kora, a reform kor elõtti Magyarország nemzeti sorsproblémájával is foglalkozik. Bánk pedig egyenesen modern, kifinomult lelkületû, túlzottan is érzékeny lélek, aki épp érzékenysége következtében is indulati szélsõségekre hajlamos…”

Katona József 1791-ben született Kecskeméten, paraszti eredetû, kispolgári családban. Tanulmányait szülõvárosában, majd a pesti piaristáknál végezte. 1807-tõl filozófia osztályokon tanult Szegeden és Pesten, 1810-tõl pedig jogot hallgatott Pesten. Mint mûkedvelõ színész, mûfordító és író részt vett a második magyar színtársulat munkájában Pesten, majd Kecskeméten is. Számos, gyakran jelentéktelen drámát fordított idegen nyelvekbõl magyarra, némelyik felhasználásával színdarabokat is írt (Lutza széke karátson éjszakáján, 1812, István a magyarok elsõ királlya, 1813, A táboriták vezére, 1813, és Jeruzsálem pusztulása, 1814).

1815-ben írta Bánk-bán Magyar Ország Nádor Ispánya címû drámája elsõ változatát, az Erdélyi Múzeum pályázatára. Az 1818-ban történt eredményhirdetéskor azonban meg sem említették a mûvet. (Ámbár van olyan feltevés is, hogy Katona be sem küldte elbírálásra a darabot.) Pár év múlva átírta a mûvet, számos történelmi forrást felhasználva a második változathoz. Gertrudis királyné, II. Endre felesége 1213-i meggyilkolásának két okát találta: a németeket pártoló hatalmaskodása miatt a magyar urak lázadását (ehhez a nép nyomorát és elégedetlenségét is társította), és Bánk nádor sérelmét, mivel feleségét, Melindát a királyné öccse Otto, Gertrudis segítségével erõszakkal meggyalázta. A dráma mindkét okot érvényre juttatja. Bár a háborúból hazatérõ király az ország békességéért elfogadja Bánk tettét, a nádor, az egyéniségétõl idegen tette miatt s fõleg felesége halála eredményeként (akit a királynõ halála miatt bosszúból meggyilkoltak), lelkileg összeomlik.

Katona megkísérelte a darab elõadását Pesten, de betiltották. A sikertelenség elhallgattatta benne az írót. 1826-ban visszatért szülõvárosába, ahol ügyvédi irodát nyitott, majd megválasztották a város fõügyészéül. Ebben a hivatásban hunyt el 1830-ban. Hatalmas mûvét 1833-ban vitték színpadra Kassán. Egy évre rá Kolozsvárott, majd Debrecenben. A dráma szerkezeti és nyelvi szempontból is halhatatlan alkotás. Kiemelkedõ értéke a cselekmény lankadatlan feszültsége és a jambikus formával is fokozott nyelvi ereje. Bánk személye áll mindvégig az események középpontjában. Minden szándék és drámai feszültség rá irányul, az ország sérelme is sérti, de legnagyobb sérelme, a legmélyebb csapás a magánembert, a férjet éri. A dráma a magyar nép szívében lankadatlan fogadtatásra talált. A mi korunkban, az 56-os forradalmat megelõzõ években Az ember tragédiája mellett a Bánk bán jelentette az elnyomott nemzet számára a bizalmat, a küzdeni akarást.

Szólt Fischer Judit a Bánk bán opera változatáról is. Megzenésítését Erkel Ferenc végezte, Egressy Béni szövegkönyve felhasználásával. 1859-ben készült el a partitura, a teljes opera elõadására 1861 márciusában került csupán sor. 2000-ben készült el a filmváltozata, melybõl részleteket vetítettek az irodalmi műsor keretén belül. A csodálatos filmváltozatot Marton Éva, Miller Lajos, Kiss Attila, Rost Andrea és Kováts Kolos kiváló mûvészek örökítették meg. Az opera némi változtatást hajtott végre a darabon. A drámában például Melinda halálát az összeesküvõkön való bosszúállás okozta, az operában pedig a hősnő, gyermekével a Tisza háborgó habjaiba veti magát, amit Tiborc nem tud megakadályozni. Megható volt a műsor, köszönet az előadónak és a közreműködőknek.

Miska János

Kattintson ide - Nyomtatható változat - PDF formában

Vissza az SZ.M.-Online oldalra