ANYÁK NAPJA

Az Édesanyákról a Magyar Házban május 2-án vasárnap délután egy szép rövid mûsor keretén belül emlékeztünk meg.

A magyar közönség megadja azt a lehetõséget a családoknak, hogy együtt ünnepeljenek, ezért tartjuk a magyar klubban a régi magyar szokás szerint, május elsõ vasárnapján ezt a jeles ünnepet. A mamákat, hozzátartozókat és vendégeinket sütemények, üdítõk, kávé, tea és egyebek várták az ünneplés után.

Az ünnepi köszöntőt Dolhai Endre mondta el angol és magyar nyelven, ami nem csak szép, de különleges is volt. Endre ismertette, hogy különbözõ országok, különböző idõben és más dátum alatt ünneplik az anyákat. Norvégiában februárban, Bulgáriában márciusban, Panamában pedig december elején kapnak virágot a mamák. Itt Kanadában május második vasárnapja az ünnepeltek ideje.

Az édesanya minden gyermek és felnõtt szívében különleges helyet foglal el. Õ az, akihez örömünkben, bánatunkban elõször fordulunk. Õ az, aki számára mi mindig a gyerekei vagyunk a legfontosabbak. Az õ feladatuk olyan értékes és különbözõ, hogy az sehol nincs lefektetve írásban. Minden, ami egy gyermekkel vagy családdal kapcsolatos azt kell elvégeznie, ez már jön magától és szó nélkül végzi teendõit, mert tudja, ez az édesanya életének szerves része.

Endre egy mesét olvasott fel Erma Bombek tollából, hogy mik a feltételei egy anyának. Címe: ”When God made Moms“.
A szerző szerint az anyáknak nem csak speciálisnak, de különleges felépítésûeknek is lenniük kell. Egy anya csókjának gyógyító erejűnek kell lenni, nem csak a lehorzsolt bőr helyét fájdalmától megszünteti, de a megtört és megsebzett szívet is meggyógyítja. Mindez nem elég ahhoz, hogy egy speciális anya szerepét elvégezze. Három pár szemének kell lennie, a többi más különlegességek mellett. Az egyik pár szem a becsukott ajtón keresztül látja gyermekeit. A második pár szemnek hátul kell lennie, amirõl nem is gondolják, hogy tudatában van mindennek, nem sejtik, hogy mindent lát. A harmadik pár szem pedig elõl kell, hogy legyen, mert a megértést, szeretetet sugározza, anélkül, hogy egy szót is szólna. Tehát nem könnyû a feladata, ha mindazt végbe akarja vinni, amit kitűzött részére az élet. Kiemelõ megtiszteltetés anyának lenni.

Férfiaink szép énekszámokkal és versekkel fejezték ki szeretetüket az anyák felé - és egyben a jövõ anyáinak és a nagymamák részére is. Panuska János "Vándorfelhők fenn az égen" című dalt adta elő, Székely Imre a "Hálaadás" c. verset szavalta.
Fazekas Jóska és Fias Gyuri az "Egy õszhajú asszony" c. dalt adta elő. Gitáron kisérte Wittek Józsi. Hangodi János a "Csoda" című nagyon szép verset mondta el. Az élet nehézségei ültek az arcán az öreg néninek, töpörödött kis személye ment fiához és amikor a fia csak egy szót mondott, "Édesanyám", a néni szemei felcsillantak és a régi szépsége visszajött arcára erre. Csak hallani kell ezt a szót és minden megváltozik.

Vaszkó Ági énekelte Cserháti Zsuzsa "Édes gyermekem" c. számát. Ez a gyermekekhez szól, hogy milyen boldogságot tud hozni a szülőknek egy megszületett gyermek. Endre említést tett azokról az anyákról, akik már nincsenek köztünk, Szabó Magda szavaival:

"Anyámnak nem gyújtok gyertyát
A fényt nem lehet megvilágítani."

Az ünnepség szépen elmúlt, csevegés és nevetgélés közepette. Kellemes megemlékezésben volt részük az Édesanyáknak és vendégeinknek egyaránt.

Kövér Katalin

Vissza az SZ.M.-Online oldalra